A magyarok többsége nem is sejti, milyen veszélyes Orbán külpolitikája

A magyarok többsége nem is sejti, milyen veszélyes Orbán külpolitikája

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő, Aleksandar Vucic szerb elnök és Milorad Dodik, a boszniai háromtagú államelnökség szerb tagja (középen) Belgrádban 2022. szeptember 16-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egyelőre nem látszik kompromisszum-készség a magyar rezsim részéről, annak ellenére, hogy 24 órán belül kirúgta az orosz „kémbankot” – értékelte lapunknak Reptér című külpolitikai műsorunkban a magyar-amerikai kapcsolatok alakulását Káncz Csaba. A nemzetközi szakértő szerint ezt jól mutatja, hogy a magyar miniszterelnök nemrég részt vett egy olyan szerb és boszniai szerb vezetői találkozón és katonai parádén, ahol Milorad Dodik boszniai szerb vezető arról beszélt, Szerbia katonailag meg fogja védeni az összes szerbet. Ez egyébként a háborús bűncselekmények miatt a nemzetközi törvényszéki eljárása idején, 2006-ban Hágában elhunyt „Milosevics utóérzete, aki szerint Szerbiának ott van vége, ahol az utolsó szerb sírok állnak” – mondta Káncz Csaba.

– A magyar miniszterelnök egy ilyen, az eszkalációt és a robbanásig feszült helyzetet fenntartó eseményre megy le. Magyarország abszolút rajta van a Moszkva–Belgrád-tengelyen, mindezt úgy, hogy gyakorlatilag a magyar lakosság 80 százaléka nem is sejti, hogy milyen veszélyekkel jár mindez, ha a Balkán berobbanna. Egyelőre tehát nem látom azt a fajta rugalmasságot, amely szükséges lenne egy külpolitikai kurzusváltáshoz. Annak ellenére sem, hogy teljesen világos, míg a lengyel testvéreink és barátaink leváltak erről a vonalról, addig mi itt maradtunk az oroszokkal, a törökökkel, a kínaiakkal és az azeriekkel ebben a félig középkori, egészen autokrata táborban – beszélt meglátásairól a Privatbankar.hu elemzője. Szerinte egészen dermesztő azt nézni, milyen geopolitikai kurzust folytat a magyar kormányzat. Káncz Csaba úgy véli, a nemzetközi kapcsolatok terén nagyon sok fog múlni azon, hogy alakul az ukrajnai helyzet, a frontvonal és a katonai dinamikák keleti szomszédunknál.

Mi áll a legújabb amerikai-magyar diplomáciai csörte hátterében? Voltak-e valaha ilyen mélyen a kétoldalú kapcsolatok Washingtonnal, mint most? Mi lehet az oka, hogy az Orbán-kormány önmagához képest ilyen gyors visszavonulót fújt az orosz „kémbank” ügyében? Mennyire csípi a szemét Washingtonnak az oroszok és propagandájuk magyarországi térnyerése? Hogy jutott el a Fidesz az orosz nagykövetség elé a 2008-as grúz invázió miatt szervezett tüntetéstől idáig? Egyáltalán mennyire komoly és veszélyes ez az orosz kapcsolat? Mennyit profitálna abból a Fidesz és a magyar kormányzat, ha újra republikánus elnöke lenne Amerikának? Ezekről beszélgettünk Káncz Csabával a Reptér című külpolitikai háttérműsorunkban, melyet itt nézhet meg:

Műsorunk most még mindenki számára elérhető, a későbbiekben csak előfizetőink számára hallgatható. Ha szívesen követnék adásainkat, kérjük fizessenek elő a Magyar Hangra, hiszen lapunk kizárólag az olvasóknak és a támogatóknak köszönhetően működik. Aki idő- vagy helyhiány miatt nem a nyomtatott változatot választaná, előfizethet a Magyar Hang Pluszra, és olvashat minket online is. Fizessenek elő, támogassák a Magyar Hangot, kövessenek bennünket a Facebookon és iratkozzanak fel a YouTube-csatornánkra.