Ami még akár pár éve is elképzelhetetlen lett volna, az Egyesült Államok megegyezett egy afganisztáni „béketervről” a tálibokkal. Azokkal a tálibokkal, akik ellen a 9/11-es terrortámadásokat követően inváziót indítottak még 2001. őszén, mondván, a közép-ázsiai országot akkor már 1996 óta uraló szélsőségesen iszlamista szervezet menedéket nyújt az al-Kaida terrorhálózat milicistái, és annak vezetője Oszama bin Laden számára.
A háború azonban nemhogy gyors befejezést nem hozott, de immár lassan tizennyolc éve tart, s hiába minden erőfeszítés, NATO-misszió, a tálibok továbbra is megvannak, mi több, most is az ország mintegy felét ellenőrzik. Az, hogy az amerikaiak szóba álljanak a velük, vagy egyáltalán, bármiféle kommunikáció kialakuljon a két fél között, hosszú évekig tényleg a tudományos fantasztikum határát súrolta. Aztán idővel felröppentek az első hírek, ám a hírszerzői vonalról érkező információkat sokáig tagadták, hogy aztán végül lassan beismerjék, bizony történtek puhatolózások, és leültek egymással tárgyalni.
Ennek a már jó ideje zajló folyamatnak az egyik legkomolyabb állomásaként jött hétfőn a brit közszolgálati BBC tudósítása, amely már arról tájékoztatott: a felek elfogadtak egy közös tervezetet. Ahogy arról nemrég lapunk is írt, e tárgyalások legújabb fordulója még tavaly év végén kezdődött, beszámolt róla a The Washington Post is, majd később hivatalosan az amerikaiak is megerősítették ennek tényét.
Most pedig azt, hogy a múlt héten Katarban megrendezett hatnapos megbeszéléseket követően leraktak egy „béketervet”, amelynek két fontos pontját hozták nyilvánosságra:
• Megegyeznek az amerikai és NATO-szövetségesek kivonulási menetrendjéről.
• A tálibok vállalják, hogy nem engedik, hogy Afganisztán újra a nemzetközi terrorizmus melegágyává váljon; azaz nem nyújtanak menedéket az Al-Kaidához hasonló radikális iszlamista szélsőségesek számára.
A második pont mindenképp merész vállalás, főleg annak tudatában, amit eddig képviselt és tett a tálib rezsim, ám, miként azt az Egyesült Államoknak az afganisztáni megbékélésért felelős különmegbízottja, Zalmay Khalilzad a The New York Times napilapnak adott interjújában is aláhúzta, a tálibok tényleg ígéretet tettek erre.
A nagy kérdés, vajon lesz-e ebből bármi is, illetve, hogy fog kinézni Afganisztán a teljes csapatkivonást követően. Egyáltalán mi lesz a hivatalos afgán kormány és a tálibok között. Utóbbiak most arról beszéltek, ők csak azt követően hajlandók tárgyalásokat kezdeni a kabuli kabinettel, ha az amerikai és nemzetközi kivonulás időpontja meglesz.
Ahogy egykor a Szovjetunió, úgy az Egyesült Államok sem bír Afganisztánnal | Magyar Hang
Már Nagy Sándor és Dzsingisz kán is küzdött érte, hosszabb ideje dúlnak a harcok, mint ameddig a második világháború és a vietnámi háború együttvéve tartott, és ugyan közel sem annyira véres, mint az indokínai pokol, de az Egyesült Államok leghosszabb és egyben legkacifántosabb háborúja zajlik itt. Ez az ország Afganisztán.
Elemzők és szakértők a folyamat végét évekre teszik, a tálibok ugyanakkor jelezték, akár fél éven belül is meglehet a menetrend és az időpont. S míg a Trump kormány a már tavaly év végén jelzett újabb csapatkivonásokkal és a most bejelentett megegyezéssel arra szeretné kényszeríteni a tálibokat, üljenek le tárgyalni a kabuli kabinettel, addig a hivatalos afgán kormányzat nem túl lelkes. Erről Asraf Gáni elnök is beszélt, aki nagyon szkeptikus az ügyben, hogy a tálibok képesek lennének bármiféle diskurzusra, vagy épp hatalommegosztásra velük. Mint leszögezte, a probléma forrása, hogy alapértékekben, például a nők jogaiban, fényévekre állnak egymástól.
Az afgán elnök szerint az amerikaiak egy vasárnapi találkozón tagadták, hogy egyeztettek volna bármiféle konkrét hatalommegosztásról a radikális szervezettel. Hozzátette ugyanakkor, hogy 2014-es hivatalba lépése óta a nemzetközi csapatok által kiképzett afgán biztonsági erők mintegy 45 ezer tagja halt meg a szélsőségesekkel folytatott összecsapásokban.
Az ENSZ becslése szerint 2009 óta a harcokban évi 6-11 ezer civil vesztette életét. Most mintegy 15 millió afgán, az ország lakosságának szűk fele él olyan régióban, amelyet a tálibok uralnak. Jelenleg 14 ezer amerikai katona állomásozik még a közép-ázsiai országban, ezek felének kivonását jelentették be 2018 végén. Rajtuk kívül pedig 38, Washingtonnal szövetséges ország összesen mintegy nyolcezer további katonája szolgál Afganisztánban. Egy tavaly decemberi bejelentés szerint mivel Magyarország számára is fontos az afganisztáni helyzet stabilizálása, ezért a jelenlegi 106 fős magyar jelenlétet további negyvennel egészítjük ki.
