Még el sem kezdődött, de már azon vitatkoznak, vajon mennyire szerencsés az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) soron következő klímakonferenciáját egy olajnagyhatalom területén tartani. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy a november 30-án kezdődő COP28-at az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Dubajban rendezik meg. Ha ez még nem lenne elég, a károsanyag-kibocsátás csökkentésének ügyét zászlajára tűző, arról évről évre tárgyaló nemzetközi klímakonferencia elnöke ezúttal Szultán Ahmed al-Dzsáber lesz, aki a világ egyik legnagyobb olajkitermelő vállalata, az emírségek állami olajcégének (Adnoc) elnöke. És miközben al-Dzsáber arról beszél, „hatékony megoldásokra van szükségünk ahhoz, hogy 2030-ra 43 százalékkal csökkentsük a károsanyag-kibocsátást”, addig cége 2,7 millió hordó olajat termel ki naponta. Sőt, ha hinni lehet az iparági híreknek, az Adnoc azt tervezi, hogy 2030-ra a jelenleginél napi 600 ezerrel több hordó olajat termel ki, ennek érdekében 150 milliárd dollárt költenek az elkövetkezendő években.
Greta Thunberg a BBC tudósítása alapján teljesen nevetségesnek tartja, hogy a COP-konferencia elnökévé ekkora olajóriás első emberét nevezték ki. Az ismert klímaaktivista úgy látja, ez a komédia megkérdőjelezi az egész ENSZ éghajlatváltozás elleni küzdelmét. Ezzel szemben al-Dzsaber úgy véli, az éghajlatváltozás problémája csak akkor oldható meg, ha az olaj- és gázipar is részt vesz a vitában, és az iparágban szerzett tapasztalata miatt ő ideális személy a cselekvés ösztönzésére, illetve arra, hogy a COP28 konferencia elnöke legyen.
Közben évek óta folyik a vita arról is, milyen sebességgel és mértékben kezdjenek a fosszilis tüzelők kivezetéséhez. A közel-keleti monarchia és más olajtermelő országok, köztük Szaúd-Arábia, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok a teljes leállás helyett a fosszilis tüzelőanyagok termelésének „fokozatos csökkentéséről” beszélnek. Velük szemben az EU egy körülbelül 80 országot tömörítő laza koalíció tagja, amely sokkal keményebb álláspontot képvisel e kérdésben, méghozzá azt, hogy nem lehet kompromisszumot kötni. „Az a célunk, hogy valóban minél előbb feladjuk a fosszilis tüzelőanyagok használatát” – mondta Wopke Hoestra, az éghajlatváltozásért felelős uniós biztos.
De más, a klímát érintő kérdésben sem értenek egyet. Paradox módon az Egyesült Arab Emírségek egyik fő célkitűzése, hogy a világ 2030-ra megháromszorozza a megújuló energiaforrások kapacitását. Noha a legtöbb nagy gazdaság, így a G20 tagjai már most is támogatják ezt a célt, egyes európai nemzetek és az éghajlatváltozás által veszélyeztetett államok kijelentették: csak akkor vállalják a tiszta energia iránti elkötelezettséget, ha a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásáról is megállapodás születik.
Ugyancsak komoly adok-kapok várható a tavalyi csúcson körvonalazódó elképzelés tekintetében, hogy pénzügyi alapot hoznának létre a klímaváltozás által leginkább sújtott országok megsegítésére – még az előkészítő tárgyalások is megszakadtak arról, hogyan lehetne létrehozni, és ki vezethetné. Idén pedig attól lehet tartani, hogy a károsanyag-kibocsátásban élen járó, szennyező országok, mint például az Egyesült Államok, teljesen kihátrálnak a kezdeményezésből. Állítása szerint al-Dzsáber kétségbeesetten próbál újra életet lehelni az alap létrehozásába, ezért a héten be is jelentette, hogy hazája ad otthont az ezért felelős bizottság további ülésének.
– Még azokban a kérdésekben is, amelyekben konszenzus van, a COP28-on nehezen lehet majd megállapodásra jutni – véli egyre több szakértő. „Az COP28 előtti, Abu-Dzabiban tartott nemzetközi találkozón is az volt a jellemző a tendencia, hogy a tárgyalásokat nem a bolygó globális felmelegedéstől való megóvásának szándéka, hanem a nemzetközi rivalizálás, a belpolitika és a pénzzel kapcsolatos civakodás vezérli” – írta az ENSZ idei klímakonferenciáját felvezető cikkében a BBC.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/45. számában jelent meg november 10-én.
