Egyre gyakoribbá váltak az elmúlt hónapokban az amerikai erők ellen intézett támadások Szíriában és Irakban, amelyek elkövetésért újabban senki nem vállalja a felelősséget. Pedig az Iszlám Állam (IÁ) megmaradt sejtjei a mai napig büszkélkednek a sikeres akcióikkal, így mostanra egyre többen vannak azok, akik arra gyanakodnak, hogy a legújabb támadások mögött egészen más szereplők állnak.
Ami Szíriát illeti, legutóbb április közepén intéztek támadást ismeretlenek rakétákkal a kelet-szíriai Dajr ez-Zaur városától északra fekvő amerikai bázis ellen. A híradások szerint több amerikai katona is megsebesült, akiket kórházba kellett szállítani. Mint kiderült, ezt a bázist már többször is tűz alá vették az elmúlt hónapokban, ami azért is lehetett különleges célpont, mert itt található a szíriai olajkitermelés biztosításáért felelős erők központja is.
Ez pedig egészen új megvilágításba helyezi a történteket, ugyanis az elmúlt hónapokban Damaszkusz számos alkalommal tett panaszt a szíriai olajkutak kifosztása miatt. Március végén például a szíriai állami SANA hírügynökség arról számolt be, hogy helyi forrásaik szerint az „amerikai megszállók erők” – a szíriai média következetesen így nevezi az ország területén állomásozó amerikai erőket – 300 kamionnyi olajat szállítottak el a szíriai olajmezőkről Irakba egy illegális határátkelőn keresztül. Április közepén újra hasonló, tartálykocsikból álló konvojra figyeltek fel, amelyet a szíriai állami média szerint katonai járművekkel kísértek át iraki területre.
Damaszkusznak persze nem ez az egyetlen vádja az ország területén állomásozó amerikai erőkkel szemben. A szíriai hatóságok szerint Washington felelős a műkincslopásokért is, amelyek általában úgy történnek, hogy miután az amerikaiak légicsapást indítanak egy terület ellen, azt a velük szövetséges fegyveresek elfoglalják, majd összegyűjtik a zsákmányt és a legközelebbi amerikai bázison leadják azokat, végül ezeket Amerikába szállítják. Egyes becslések szerint így már több milliárd dollár értékű műkincset raboltak el az országból, ezért Damaszkusz nemrég az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel az ország kifosztásával.
A Szíriában kiépített amerikai támaszpontok ugyanakkor sosem számítottak igazán biztonságosnak. A kurdok által dominált, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) által ellenőrzött területeken eddig kilenc ilyen katonai bázist építettek ki az amerikaiak, négyet Dajr ez-Zaur, ötöt pedig Haszaka tartományban. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy Donald Trump korábbi ígéretével szemben az amerikai erők mégis Szíriában maradnak néhány száz főnyi katonasággal az olajkutak védelme érdekében, az előző adminisztráció több intézkedést is hozott, hogy megerősítsék ezeket a táborokat. Ezeket az elmúlt hónapokban több támadás is érte, amelyek mögött a legtöbben az Iránnal szövetséges milíciákat látják, akik élesen ellenzik az amerikai jelenlétet.
Nem sokkal jobb az Irakban állomásozó amerikai erők helyzete sem. Habár az IÁ ellen szerveződött nemzetközi koalíció csapatai nagy részét már kivonták Irakból, a támadások továbbra is mindennaposak az amerikai érdekeltségek ellen. Keveset hangoztatott tény, hogy Joe Biden amerikai elnök beiktatása óta már több mint 40 rakétatámadás történt amerikai katonai és diplomáciai célpontok ellen. Ezek közül a legjelentősebb még február közepén történt, amikor az ország északkeleti részén, a kurdisztáni Erbíl repülőterén és a szomszédos amerikai bázison rakéták csapódtak be. A támadás során egy amerikai polgári alkalmazott meghalt, további öt megsebesült, akárcsak egy amerikai katona. A támadást egy magára Saraya Awliya al-Dam néven hivatkozó csoport vállalta magára, amely azt állította, hogy az amerikai megszállás miatt a légi kikötőt vették célba. Az esetek többségében viszont senki nem vállalja magára a felelősséget, ezért katonai szakértők az iráni hátterű milíciákra gyanakodnak. Ezt támasztja alá, hogy a nemrégiben Kais Hazali, a síita Népi Mobilizációs Egységek magas rangú tisztje azt nyilatkozta, hogy az ellenállás erői számos támadást hajtottak végre az Egyesült Államok ellen, és ezt a jövőben még fokozni is fogják, ha Washington nem vonja ki az összes katonáját Irakból.
Úgy látszik tehát, hogy az új amerikai vezetésnek sem lesz könnyű dolga Szíriában és Irakban, ahol a Teherán által támogatott milíciák ma már fegyveres akciókkal sürgetik Washingtont, hogy kövesse az afganisztáni forgatókönyvet – vagyis vonja ki minden erejét ezekből az országokból.
