Gyökeresen eltérő módon értékeli ugyanazt a – mindkét fél által aláírt és ratifikált – nemzetközi szerződést a norvég és a magyar kormány, méghozzá egy nagyon lényeges pontban – derül ki a norvég külügyminisztériumnak a Népszava megkeresésére küldött válaszából. Azt is újra megerősítették, hogy álláspontjuk szerint a Norvég Alap önkéntes hozzájárulás a részükről, így a határidő lejártával a 2014-2021-es 77 milliárd forint elúszott Magyarország számára.
A lap azután kért információkat Oslóból, hogy a múlt héten a kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt: 2022-ben az uniós állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak meg kell újítania az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló nemzetközi szerződést, és mivel ehhez konszenzusos egyetértésre van szükség, a magyar kormány végső esetben megvétózhatja azt. – Az eredeti, 1994-es EGT-szerződés nem tartalmaz semmilyen lejárati határidőt, így meghosszabbítani sem kell jövőre – írta a Népszavának küldött válaszában a norvég külügyminisztérium.
A Népszava megnézte a norvég EGT-szerződést, és abban valóban nem találtak olyan passzust, ami határidőről vagy megújításról szólna. A 127. paragrafus ugyan kimondja, hogy 12 hónapos határidővel bármely aláíró fél kiléphet az egyezményből, de ez alapján legfeljebb Magyarország mondhatná fel azt egyoldalúan, Norvégiát semmiképpen nem „kényszeríthetné” rá.
Nyáron derült ki, hogy Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai. A nagyjából 214,6 millió euró felhasználásáról már 2016 óta zajlottak a tárgyalások, tavaly december 21-én pedig deklarálták, hogy egyetlen programot sem lehet jóváhagyni egy független civil alapkezelő kinevezése előtt. Idén július 21-ig kellett volna kiválasztani az alapkezelőt, de a felek nem tudtak megállapodni.
A kormány ezt követően határozatba foglalta, hogy Norvégia tartozik 77 milliárd forinttal Magyarországnak, majd pert is emlegetettek.
