Újabb mozgósítási törvényjavaslatot vett nyilvántartásba az ukrán parlament, miután a legelső, kormány által benyújtott verzió óriási ellenérzéseket szült az országban. A nyári ellentámadás kudarca miatt ugyanis jelentősen csökkent a lelkesedés az ukránok körében, hogy belépjenek a hadseregbe. Ez pedig komoly kihívások elé állította a kijevi vezetést, miközben Oroszország újabb és újabb katonákkal tölti fel a sorait a frontvonalon. De az sem mellékes, hogy a törvénytervezet tovább mérgezi a politikai és a katonai vezetés koránt sem felhőtlen viszonyát.
Volodimir Zelenszkij elnök és Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka között eddig sem volt tökéletes az összhang, különösen azután, hogy a katonai vezető ősszel azt nyilatkozta egy külföldi lapnak, hogy a konfliktus egy felőrlő állóháború felé halad. Noha a katonai szakértők már rég arról beszélnek, hogy a mostani kiegyenlített erőviszonyok közepette egyik fél sem képes arra, hogy nagyobb támadást hajtson végre, arra viszont mindketten képesek, hogy megvédjék a területeiket, Zaluzsnij mondataira dühösen reagált a politikai vezetés. A főparancsnokot akkor Zelenszkij hevesen kritizálta, sőt az államfő köréből más, magas rangú ukrán vezetők egyenesen arról beszéltek, hogy a Zaluzsnij kijelentései egyedül arra jók, hogy felesleges pánikhangulatot keltsenek a nemzetközi partnerek körében.
Most viszont újabb vita osztja meg az ukrán vezetést, ami valószínűleg az eddiginél is nagyobb hatással lesz a háború menetére. Ennek alapját az a mozgósítási törvénytervezet jelenti, amit a kormány éppen a karácsonyi ünnepek alatt terjesztett be a parlamentnek (ez előtt az ukrán elnök már jelezte, hogy a katonai vezetés 500 ezer újabb katona besorozására tett javaslatot). A törvényjavaslat értelmében a jövőben jóval kevesebben kaphatnak majd mentességet a mostaninál. A 18 és 25 év közöttiek számára három hónapos kiképzést írnak elő, 25 és 60 év között pedig szinte mindenkit érinthet a majd mozgósítás. Ezentúl ugyanis katonai nyilvántartásba vennék a nőket is, így nekik is kötelező lenne részt venniük a kiképzésen, ami után őket is behívhatják a hadseregbe, akárcsak a férfiakat (ugyanakkor a harctéri szolgálatra nők csak önkéntes alapon kerülhetnek majd).
Ám a törvénytervezet nem csak a szigorúsága miatt keltett felháborodást, hanem azért is, mert Denisz Smihal kormányfő és Rusztem Umerov védelmi miniszter nevében nyújtották be a parlamentben, nem pedig a hadsereg főparancsnokának számító Zelenszkij nevében. Sokak szerint ugyanakkor Zelenszkijnek vállalnia kellett volna a felelősséget a lépésért, így viszont a problémát azokra a munkatársaira tolta, akiknek már nincs különösebben vesztenivalójuk a népszerűség-csökkenésük miatt. Emellett az ellenzéki politikusok hevesen bírálták a törvénytervezet különböző elemeit, például a sorozást megúszni próbálók ellen tervezett korlátozásokat, akiket szerintük így számos állampolgári joguktól fosztaná meg az állam. Ám mostanra többen arra figyelmeztettek, hogy az eredeti tervezetet aligha viszik át egészében a parlamentben, ehelyett szinte bizonyosan tompítani fogják az élét, hogy ne csökkenjen radikálisan a lakosság harci kedve – ami a harctéri kudarcok ellenére még mindig meglepően magas.
Ezért mostanra már három alternatív törvényjavaslatot is beterjesztettek a parlamentnek, a legutóbbit éppen tegnap. Ennek a szerzői azt javasolják, hogy a sorkötelezettség alsó korhatárát továbbra is 27 évben tartsák fenn. Emellett azt javasolják, hogy amennyiben kérelmezik, szereljék le azokat a katonákat, akik a hadiállapot alatt már legalább 24 hónapot szolgáltak, ebből 8 hónapot a harci övezetben. A törvényjavaslatban továbbá az áll, hogy törvényi szinten is rögzítsék a katonák számára a garantált éves szabadságot. Továbbá fontos eleme az alternatív javaslatnak, hogy a mozgósítás bejelentését vagy annak meghosszabbítását követően az állampolgár csak akkor lesz köteles megjelenni a toborzási központban, ha erről idézést kap.
Noha a törvényjavaslatok parlamenti tárgyalása még arrébb van (erre legkorábban vasárnap kerülhet sor), az már most látszik, hogy a politikai és katonai vezetés igyekszik egymásra hárítani a felelősséget az újabb toborzás miatt. Zelenszkij így már a törvény benyújtása előtt jelezte, hogy a katonai vezetés tett javaslatot az újabb mozgósításra, ő pedig magyarázatot vár még erre a számra. Pár nap múlva azonban Zaluzsnij kijelentette, hogy a védelmi minisztériummal már korábban konzultált a jogszabályról, a végső felelősség pedig a kormányé, hiszen a hadsereg nem hozhat törvényeket.
Az eredeti, rigorózus törvénytervezet által kiváltott ellenérzések miatt így egyre kevésbé valószínű, hogy Ukrajnának újabb 500 ezer katonát sikerül mozgósítania január után, ugyanis sokak szerint a tervezetet akár már ebben a hónapban megszavazhatják. Ez viszont azt is jelentheti, hogy a jövőben jelentős létszámfölénybe kerülhetnek az oroszok az ukrajnai frontokon, ami most különösen az északkeleti országrészen dúló harcok miatt jelent fenyegetést az ukránok számára.
