A jelek szerint továbbra is igyekszik Európa és főleg Franciaország súlyát erősíteni Emmanuel Macron, nem választva oldalt az amerikai-kínai imperialista vitákban, felkínálva inkább egy harmadik ajánlatot – derült ki a brit The Guardian cikkéből. A francia elnök Vanuatuban tett történelmi látogatást, a „legkisebb” államok szuverenitását fenyegető hatalmi harc veszélyeire hívva fel a figyelmet. Mint fogalmazott, az indo-csendes-óceáni térségben egy olyan új imperializmus jelenik meg, amely a legsérülékenyebbekre jelenti a legnagyobb kockázatot.
Macron az első olyan francia vezető, aki ellátogatott egy független csendes-óceáni államba. Az elnök pedig Franciaország jelentőségét igyekezett kiemelni a térségben, amelyben Kína és az Egyesült Államok verseng a katonai, gazdasági és diplomáciai befolyásért. Macron úgy fogalmazott, indo-csendes-óceáni stratégiájuk része, hogy megvédjék a régió összes olyan államának függetlenségét, amely kész együttműködni velük. Franciaországnak pedig 1,6 millió állampolgára él hét tengerentúli területen, köztük Új-Kaledóniában és Francia Polinéziában, illetve egy kilencmillió négyzetkilométeren elterülő gazdasági övezetben.
Franciaország szuverenitása Új-Kaledóniára, Francia Polinéziára, valamint Wallis és Futunára terjed ki, ugyanakkor most Macron ellátogat más környező szigetekre is. Új-Kaledóniában egyébként 2021 decemberében tartották a harmadik népszavazást a függetlenség tárgyában, de többség akkor elutasította azt. Igaz, a függetlenségpárti mozgalmak bojkottálták a referendumot.
Az Egyesült Államok és szövetségesei eközben elsősorban Kína befolyását igyekeznek ellensúlyozni a térségben. A nemrég Pápua Új-Guineába látogató védelmi miniszter, Lloyd Austin ugyanakkor azt mondta újságíróknak, hogy Washington nem keres ott állandó bázist egy új megállapodás értelmében. Pápua Új-Guinea és az Egyesült Államok májusban írtak alá egy védelmi együttműködési megállapodást.
