Az Európai Parlament átfogó szakpolitikákat és megfelelő finanszírozást követel a roma gyermekek oktatásban való folyamatos szegregációjának felszámolására. A fideszes EP-képviselők rosszallóan vették tudomásul, hogy a jelentés róluk is szól.
A kézfeltartással elfogadott politikai állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozza, hogy az uniós és a nemzetközi jog azt diktálja, hogy minden gyermeknek, köztük a roma gyermekeknek is, egyenlő és ingyenes oktatási lehetőségekhez kell jutniuk – ám az EU-ban ez nem így van.
A Parlament „elítéli a roma gyermekek tartós szegregációját a speciális iskolákban, valamint az általános oktatási rendszerekben”, és rámutat, hogy a szabványosított pszichológiai tesztek nem lehetnek a kirekesztés eszközei. Ehelyett deszegregációs stratégiákra, inkluzív tanulási módszerekre és az iskolai tevékenységekhez való teljes körű hozzáférés garanciáira van szükség.
Az Európai Alapjogi Ügynökség tizenegy uniós országban végzett felmérése szerint a roma gyermekek közül átlagosan csak minden második járt iskola előtti intézménybe vagy óvodába, az oktatásban való részvétel pedig az iskolaköteles kor után meredeken visszaesik. A vizsgált fiatal roma felnőttek közül csak 15 százalék végez általános vagy szakmai felső-, középfokú tanulmányokat. Az Európai Bizottság adatai szerint pedig a roma gyerekek nyolcvan százaléka kénytelen szembenézni a szegénység veszélyével, míg az átlaglakosság esetében ez az arány 23 százalék.
Eljárás Magyarország ellen is
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni intézkedésekre is szükség van, hogy „megtörjük a generációkon átívelő szegénység és az otthoni tanulási lehetőségek csökkenésének ördögi körét” – fogalmaz az állásfoglalás. A képviselők külön hangsúlyt fektetnek a digitális oktatásra, a természettudományokra, a technológiára, a műszaki tudományokra és a matematikára, az iskolai lemorzsolódási arányok kezelésére, valamint a nemek közötti egyenlőtlenségekre, amelyek a roma lányok kimaradásához vezethetnek.
Megállapították, hogy a jogsértési eljárások (Csehország ellen 2014-ben, Szlovákia ellen 2015-ben, Magyarország ellen 2016-ban az egyenlő bánásmód irányelvvel kapcsolatban), valamint Szlovákia 2023-ban az Európai Unió Bírósága elé utalása nem orvosolta a helyzetet. Ezért a Bizottságnak mindent meg kell tennie az EU alapvető értékeinek védelme érdekében, kezdve azzal, hogy az uniós forrásokat a diszkriminációmentes gyakorlatok irányába tereli, tették hozzá. A diszkrimináció elleni küzdelem rendszerszintű elmulasztásával a Bizottság éves jogállamisági jelentésében kell foglalkoznia, sőt, a vonatkozó bírósági ítéletek végrehajtásának elmulasztásának pedig életbe kell léptenie a jogállamisági feltételességi mechanizmust – szerepel az állásfoglalásban.
A képviselők elítélik, hogy a roma gyerekek által látogatott iskolák gyakran nem rendelkeznek elegendő kapacitással, két műszakban működnek, különálló, leromlott épületekben vagy konténeriskolákban találhatók, és az oktatás színvonala nem megfelelő, gyakorlatilag szegregált. A helyzet javítására különböző nemzeti-, és uniós pénzügyi eszközökből, köztük az Erasmus+, az Európai Szociális Alap Plusz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint a helyreállítási eszközből állnak rendelkezésre források – hangsúlyozzák a képviselők. (Meg kell jegyezni, hogy ezek nagy részétől Magyarország jelenleg el van zárva, mivel a kormány még nem teljesítette a lehívásukhoz szükséges feltételeket.)
Fideszes olvasat: baloldali ármány
Úgy tűnik, a Fideszt érzékenyen érintette az állásfoglalás. Bocskor Andrea és Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti képviselői szerint az előterjesztés megoldási javaslatok helyett a roma gyerekek helyzetét kihasználva, a tényeket figyelmen kívül hagyva egyes tagállamokat állít pellengérre.
„A roma gyerekek integrációja az oktatásba sajnos uniószerte általános probléma. Éppen ezért érthetetlen, hogy egyes tagállamok a bizonyítottan jó, eredményes integrációs gyakorlataik elismerés helyett miért alaptalan kritikát kapnak. Több ország, pl. Magyarország kiemelkedő eredményeket ért el az integráció területén, modellértékű intézkedésekkel segíti a beilleszkedést és a szegénységből való kilépést, ilyen a gyermekek 3 éves kortól kötelező óvodába járása vagy különböző roma felzárkóztató- és ösztöndíj-programok finanszírozása, a szegregált osztályok számának jelentős csökkentése. Ennek ellenére, a jelentésben több más ország mellett pellengérre állítják Magyarországot is, a valósággal ellentétben azt állítják, hogy nem hatékonyak az intézkedéseink” – hangsúlyozta Bocskor Andrea. Járóka Lívia a következőket fűzte hozzá: „Felháborító, hogy az EP baloldali többsége a Néppárttal együtt támogatja olyan módosítások elfogadását, melyek megszüntetnék a Bizottság elszámoltathatóságát az elmúlt tíz évben elköltött oktatási forrásokat illetően. Így nem lenne átlátható, hogy az elmúlt tíz évben elköltött források hogyan hasznosultak, mely tagállamokban nem hívtak le forrásokat a roma integrációra, és mely tagállamokban éltek vissza a biztosított forrásokkal. Világos tehát, hogy az EP baloldali többsége ezzel az állásfoglalással valójában a roma gyerekeket használja fel arra, hogy olyan tagállamokat, mint Magyarországot, nem jól teljesítő tagállamként mutassa be. Figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy Magyarország nem csak a 2011-es európai roma stratégia elfogadását kezdeményezte és segítette annak elfogadását, hanem a Bizottság felmérései alapján is ezen a területen kiemelkedő eredményeket elért uniós tagállam. Úgy vélem ez az EP javaslat súlyos visszalépést jelent az uniós roma oktatáspolitikában, ezért képviselőcsoportunk nem tudta támogatni.”
Jogi esetek
Pedig Magyarországot nem csak az Európai Néppárttal megtámogatott baloldal ítélte el a szegregáció miatt, hanem hazai és nemzetközi bíróságok is. A gyöngyöspatai ügy kapcsán a Debreceni Ítélőtábla kimondta, hogy 2004 és 2014 között a cigány gyerekek oktatása szegregált körülmények között zajlott, ami alacsony oktatási színvonalat eredményezett. A megítélt több mint százmillió forintos kártérítésre reagálva az országgyűlés hozott egy olyan törvényt, amely szerint hasonló ügyekben a bíróságoknak pénzbeli kártérítés helyett oktatást és képzést kell sérelemdíjként megállapítani. Ebben az ügyben az Európai Bizottság viszont az uniós jog sérelmét fedezte fel és kötelezettségszegési eljárást indítottak, amely még mindig tart.
Idén márciusban az Emberi Jogok Európai Bíróság egy roma származású felperesnek igazat adva kimondta, hogy a panaszos 2013 és 2014 között egy olyan általános iskolába járt, amelyet kizárólag roma diákok látogattak. Az oktatott anyag nagyon alacsony színvonalú volt, az ott tanulók kevesebb mint 10 százaléka tanult tovább. Megállapították, hogy szegregált oktatás folyt, ezért Magyarországnak hétezer eurót kell fizetnie a felperesnek erkölcsi kártérítés címén, és további 4537 euró perköltséget.
