„Döntő áttörést” értek el az északír jegyzőkönyvről, jelentette be Rishi Sunak brit miniszterelnök hétfőn. A brit kormány és az Európai Unió (EU) hétfői megállapodásával megszűnik az áruforgalom elé emelt tengeri határ Nagy-Britannia és Észak-Írország között. Sunak és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a nap folyamán a London nyugati határában fekvő királyi városban tárgyalt a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokollról, amely korábban rendkívül heves vitákat szított a brit belpolitikában, valamint London és az EU között egyaránt.
Az MTI beszámolója szerint a brit kormányfő kijelentette: az unióval hétfőn elért megállapodás alapján azok a Nagy-Britanniából szállított termékek, amelyek végcélja Észak-Írország, „zöld folyosón” léphetnek be északír területre, minden vámbürokrácia nélkül, nem kell „több száz” űrlapot kitölteni. Így ugyanaz az élelmiszer, ami elérhető a briteknél, Észak-Írországban is az lesz, és az élelmiszer-kiskereskedelmi cégeknek – szupermarketeknek, éttermeknek –, valamint a nagykereskedőknek nem kell minden egyes kamionszállítmányhoz több száz igazoló dokumentumot kiállítaniuk. A korábbi észak-írországi protokoll teljes körű alkalmazása 2021-ben több mint egymillió vámáru-nyilatkozat kitöltését tette szükségessé a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelemben, és mindegyik nyilatkozat nyolcvan rubrikát tartalmazott, amelyekbe esetenként tíz számjegyű termékkódokat kellett beírni.
A kormányzati tájékoztató szerint a piros folyosóra azokat a termékeket kell irányítani, amelyek esetében a kereskedők a szállítmány elindításának idején nem teljesen bizonyosak abban, hogy az adott áruféle nem kerül át az EU piacára. Azonban ők is vámköltség-visszatérítésre lesznek jogosultak, ha igazolni tudják, hogy az általuk szállított termék Észak-Írország területén maradt.
A brexit utáni kereskedelmi megállapodás az unióval egyelőre még nem léphet életbe, azt a brit parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Mint arról lapunk is beszámolt, az észak-írországi protokoll ügye a legélesebb viszály forrása az Európai Unió és a brit kormány között azóta, hogy Nagy-Britannia távozott az EU-ból. A brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréhez fűzött 64 oldalas dokumentum alapján Észak-Írország a brexit után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, annak érdekében, hogy ne kelljen újból fizikai ellenőrzést bevezetni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán. A 499 kilométeres, valaha katonai szigorral őrzött határon, amely a brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodás által elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs. Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni észak-írországi kikötőkben, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes belső piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
A konzervatív párti brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns pártok már hosszú ideje követelték az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme Nagy-Britannia és Észak-Írország között hozott létre belső vámhatárt, és ez kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül. Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
