Késéssel indult az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben, mert a hivatalos kezdés előtt egy munkareggelit iktattak be, amelyen többek között Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár igyekeztek meggyőzni a magyar kormányfőt, hogy ne tegyen keresztbe fontos uniós döntéseknek.
A széles körű nemzetközi igyekezet ellenére a magyar álláspont egyelőre úgy tűnik, nem változik azzal kapcsolatban, hogy az EU megkezdheti-e a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. A csütörtökön kezdődött uniós csúcsra érkező Orbán Viktor azt mondta, hogy jelenleg nincs abban a helyzetben az állam- és kormányfők tanácsa, hogy erről döntést hozzon. Arra hivatkozik, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint a tárgyalások megindításához szükséges hét előfeltétel közül hármat még nem teljesítettek az ukránok. Ezért Orbán azt kéri, hogy inkább júniusban, az EP-választások után térjenek vissza erre a kérdésre.
Ennek ellenére az utolsó pillanatban is győzködi Orbán Viktort számos európai vezető, hogy ne blokkolja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését és a tervezett támogatásokat Ukrajnával kapcsolatban – számolt be róla a The Guardian is. Csütörtök reggel még tárgyalt vele Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is. A brit lap vezető anyaga már címében is azt emeli ki, hogy az egyes vezetők között verseny indult azért, hogy valamelyikük képes legyen Orbán Viktort a fedélzetre kormányozni, és rávenni az egységes Ukrajna-párti döntésben való részvételre. A magyar kormányfő ugyanakkor az elmúlt napokban többször is kifejtette, hogy Ukrajna EU-tagságáról jelenleg nem szeretne tárgyalni, és inkább valamiféle stratégiai partnerséget tud elképzelni. A magyar kormány az összes beígért uniós forrás befagyasztásának feloldását kéri, egyben Ukrajnától is kisebbségpárti lépések meghozatalát várja el. Volodimir Zelenszkij szerdán arról beszélt, megkérdezte Orbánt, hogy miért gátolja az uniós csatlakozási folyamatukat, de egyelőre nem kapott választ.
Ami Ukrajna további pénzügyi támogatását illeti, némi elmozdulás látható a magyar álláspontban. Azt továbbra sem támogatja a kormány, hogy az EU módosítsa a költségvetését és így biztosítson 50 milliárd euró támogatást, amelyből 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 33 milliárd euró pedig hitel. Orbán úgy fogalmazott, hogy rövid távon van pénz Ukrajna számára, ezen túlmenően azonban csak az EU-s költségvetésen kívüli finanszírozást tud elképzelni. Ez egyébként akkor is megvalósulhat, ha Magyarország nem vesz részt benne, és úgy tűnik, végső soron a tagállamok közül is több jelezte, hogy hajlandó egy ilyen változatra.
Egyelőre azonban az eredeti javaslatot igyekeznek nyélbe ütni, sok vezető hangsúlyozta, hogy van idejük ezekre a tárgyalásokra. „Ha az EU vezetői nem tudnak megegyezni Ukrajna finanszírozásáról, azt kockáztatják, hogy a karácsonyt Brüsszelben töltik” – mondta például Kaja Kallas észt miniszterelnök. Az ír kormányfő, Leo Varadkar arról biztosította az újságírókat, hogy hosszú találkozó lesz, amely szombatig, vagy vasárnapig tarthat, a finn Petteri Orpo pedig mindenkit megnyugtatott, hogy hozott elegendő ruhát és több napig is tud maradni. A finn miniszterelnök arról is beszélt, hogy erős döntéseket kell hozni, és szerinte is szükség lenne most az egység felmutatására, az ír kormányfő pedig azt tette hozzá, legalább egy ukrajnai döntésre igent kell mondani: vagy a pénzügyi támogatásra, vagy a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Ideális esetben szerinte mindkettőre, mert Ukrajna jelenleg veszélyben van, nem bírja ki az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatása nélkül, ha pedig ezeket nem kapja meg, akkor Vlagyimir Putyin fog nyerni.
Ennek ellenére Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy nem módosít a magyar állásponton, az őket győzködőknek pedig ezt üzente: „A magyar genetikailag nem érzékeli a nyomást”. Azt is mondta: az állam- és kormányfők tanácsa „nincs abban a helyzetben, hogy döntsön, jöjjünk vissza később”. Orbán azt is mondta, a bővítés nem elméleti kérdés, hanem egy érdemeken alapuló, jogilag részletesen kidolgozott folyamat, és nincs ok még arra sem, hogy egyáltalán felvessék a csatlakozás kérdését.
A tagállami vezetőknek nemcsak Orbán Viktorral, hanem egymással is lesznek vitái, a tervezett költségvetés-módosítás ugyanis sok fővárosban kérdéseket vetett fel. Az Európai Bizottság összesen 66 milliárdos többlet-befizetést kér, amelyből jutna a külső határőrizet megerősítésére, az illegális migráció elleni küzdelemre, a versenyképesség javítására és a megnövekedett kamatterhek finanszírozására. Ezeket az összegeket azonban több kormány alaposan megfaragná, akár harmadára csökkentve a szükséges befizetéseket.
Ukrajnán kívül is lesznek fontos témák a tanácskozáson, a legjelentősebb ezek közül a közel-keleti helyzet áttekintése. Charles Michel elnök meghívólevelében ezt írta a tagállami vezetőknek ezen témával kapcsolatban: „Szorgalmaznunk kell valamennyi túsz szabadon bocsátását, és határozott kiállást mutatva foglalkoznunk kell a Gázában tapasztalható aggasztó humanitárius helyzettel. Eltökéltséggel ki kell állnunk amellett, hogy Izraelnek joga van a létezéshez, és ahhoz is joga van, hogy megvédje magát a Hamásszal szemben, valamint egyértelműen védelmünkbe kell vennünk a nemzetközi jogot és a nemzetközi humanitárius jogot. Az átfogóbb megbeszéléseink része lesz a régió biztonságát és stabilitását, valamint a kétállami megoldáson alapuló tartós béke kilátásainak javítását célzó munka”.
