Az ukránok meglehetősen rosszul kezelték vitájukat a lengyelekkel – erről beszélt lapunknak Mitrovits Miklós. A polonistát az elmúlt napok lengyel-ukrán vitája kapcsán kerestük meg, érdeklődve, szerinte maradhat-e a jelenlegi fagyos hangulat, vagy visszatérhetnek a felek a jó együttműködéshez.
Az utóbbi irányba mutat Andrzej Duda hétvégi megszólalása, mely szerint segíteni kell az ukrán gabona tranzitját, hozzájárulva ahhoz is, hogy ez minél nagyobb volumenű legyen. Az államfő közben persze elmondta azt is, milyen jelentős problémát okozott, hogy az Európai Bizottság megváltoztatta az ukrán gabona behozatali tilalmára vonatkozó döntését. Az EB ugyanis a szeptember 15-ét követő időszakra nem hosszabbította meg a május elején bevezetett embargót. Amibe a lengyel fél, hasonlóan a magyarhoz, nem nyugodott bele, Ukrajna viszont az ENSZ elé vitte az ügyet. A témát Orbán Viktor is érintette a parlamenti ülésszak nyitónapján. – Becsaptak bennünket, mert az ukrán gabonát nem vitték tovább Afrikába, hanem itt értékesítik Magyarországon – fogalmazott a miniszterelnök. Elmondása szerint a kormány nem akarja, hogy a jó és garantált minőségű magyar gabona helyett bizonytalan minőségű ukrán gabonából süssenek a magyarok kenyeret. Lengyelországgal és Szlovákiával együtt behozatali tilalmat rendeltek el Ukrajnából, a vita pedig azóta kiterebélyesedett. A kormányfő úgy fogalmazott: felszólítják Brüsszelt, hogy ne árulja el Magyarországot.
– Onnan indul a történet, hogy Ukrajnának el kell adnia a gabonáját – fogalmazott megkeresésünkre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Közép-Európa Kutatóintézetének polonista tudományos főmunkatársa. A fekete-tengeri folyosót ugyanakkor nem tudják már használni, miután Oroszország felmondta a tavaly nyáron megkötött, az ENSZ égisze alatt létrehozott nemzetközi egyezményt. Nemcsak a hajókat, a kikötőket is lövik már az oroszok. Ukrajnának így a szárazföldön kell továbbítania a gabonáját, és a legjobb számára természetesen az lenne, ha el is tudná adni minél hamarabb. Ha szárazföldön kell eljuttatniuk ugyanoda, ahova eddig tengeren tudták, az időben nyilván tovább tart, és költségesebb is. Nemcsak azt szeretnék tehát, ha átengedné ez az öt ország (Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Szlovákia, Románia) az árut, hanem azt is, ha a piacaikon is értékesíthetnék azt. Az ukrán államnak kell a pénz, ez teljesen világos, de az is, hogy az öt említett ország nem megy bele ebbe. Saját gabonájuk értékesítését veszélyezteti ugyanis, ha átengedik a piac egy jelentős részét az ukránoknak. Szembe kell nézni az elégedetlen gazdákkal is, és a kapacitások sem kellően kielégítőek az ukrán termék befogadásához.
Az ukránok ugyanakkor hibát követtek el, amikor nem a lengyelekkel bejáratott csatornákon próbáltak megegyezésre jutni, előnyöket kicsikarni, hanem az ENSZ-közgyűlésre, illetve a WTO elé vitték az ügyet – jegyezte meg Mitrovits. Hiába támogatják a lengyelek minden téren az ukránokat, mintha ez mit sem számított volna, hirtelen azzal vádolták őket, hogy az oroszok érdekeit szolgálják. Ennek megfelelően éles reakciók érkeztek válaszul. De a szakértő úgy látja, hogy Duda korábbi New York-i nyilatkozata is iránymutató lehet: Lengyelország stratégiai érdekei nem változtak, ez lesz a kiindulópont egy megegyezéshez. Valószínűleg a tranzit támogatása lehet a megoldás, ezt pedig az ukránok kénytelenek lesznek elfogadni.
Lehetett tudni egyébként az elmúlt évben végig, és számtalanszor elmondták ezek az országok, hogy nem fogják beengedni az ukrán gabonát a tilalom lejárta sem. Az ukránok és az Európai Bizottság ezt pontosan tudták, mégsem történt semmi időközben. Az ukránok most megpróbáltak az asztalra csapni, de nem a legjobb eszközt választották, hiszen felháborodást keltettek nemcsak a lengyel politikai vezetésben, de a társadalomban is. Duda mérsékeltebb megnyilatkozásait leszámítva így kifejezetten radikális kifejezések is elhangzottak, például Mateusz Morawiecki miniszterelnök részéről. A kormányfő azt mondta, innentől nem szállítanak fegyvereket Ukrajnának. Időközben viszont kiderült, nem feltétlenül így van ez, hanem inkább régebbi típusú fegyvereket küldhetnek a továbbiakban.
Mitrovits Miklós úgy látja, Lengyelország stratégiája változatlan: Ukrajnának meg kell nyernie a háborút, ez a lengyel stratégiai érdek. Minden további megnyilvánulás szerinte aktuálpolitikai taktikai lépésnek minősül, minthogy a választási kampány kellős közepén vannak. Lengyelország célja, hogy Oroszországot kiszorítsák ukrán területekről, egészen a 2014 előtti határokig, Krímet is beleértve. A lengyelek mindig jól csinálták a szakértő szerint azt is, hogy a stratégiát és a taktikát nem keverték össze. Így a hangzatos megnyilvánulások célja is jelentős részben az lehet, hogy a társadalmi felháborodást csillapítsák, illetve az ukránellenes politikai ellenzék, a Konföderáció Pártja zászlajából kifogják a szelet. Nagyban belejátszott a reakciók kiélezettségébe, hogy kampány van, de valószínűleg máskor is hasonlóképp válaszolt volna a lengyel kormány. De hogy ebből ekkora ügy lett, az a kampány eredménye. Ha a választást követően is fagyos maradna a lengyel-ukrán viszony, akkor beszélhetnénk arról, hogy valami változás történt – tette hozzá a polonista.
