Hosszú távú biztonsági garanciákat adnak a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) Ukrajnának – közölték a G7-csoportot alkotó országok képviselői szerdán Vilniusban, a NATO-csúcstalálkozó helyszínén.
A csoport tagjai (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, Kanada és az Európai Unió) a csúcsértekezlet végén közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint kiállnak az orosz agresszióval szemben védekező Ukrajna mellett, amíg szükséges. Bejelentették, hogy nemzetközi kerettervet dolgoznak ki Kijev számára, amely lehetővé teszi, hogy két- és többoldalú megállapodások alapján hosszú távra biztosítsák az országnak a védelmi támogatást.
Olaf Scholz német kancellár már a találkozó első napján jelezte, hogy a csoport hosszú távú garanciák előkészítésén dolgozik. Az aláírást követően pedig úgy fogalmazott, hogy a G7 és Ukrajna stratégiai partnerséget kötött a biztonság terén.
Joe Biden amerikai elnök hangoztatta, hogy a nyilatkozat biztosítja a csoport támogatását Kijevnek hosszú távon, földön, vízen és levegőben egyaránt. A nyilatkozat szerint technikai és anyagi segítségről egyaránt szó van. Amanda Sloat, Joe Biden tanácsadója korábban elmondta: a nyilatkozatból kiindulva kétoldalú egyeztetéseket folytatnak majd Ukrajnával az együttműködés részleteinek kidolgozásáról. Olyan területekről van szó, mint a fejlett katonai felszerelések, a kiképzés, a hírszerzési együttműködés, az internetes támadások elleni védekezés. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Vilniusban jelezte, hogy a nyilatkozathoz csatlakozott Spanyolország is.
Megerősítette a terveket a brit kormány is, amely közleményében úgy fogalmazott, hogy a csoport nemzetközi kerettervet dolgoz ki Kijev számára a hosszú távú garanciák érdekében. Rishi Sunak miniszterelnök a közlemény szerint úgy nyilatkozott, hogy a G7 hivatalos kötelezettségvállalással is ki akar állni Ukrajna támogatása mellett. Hozzátette, hogy a szövetségesek „erőteljes üzenetet” küldenek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azzal, hogy segítik Ukrajna előrehaladását „a NATO-tagság felé vezető úton”, és ezt a támogatást formális két- és többoldalú egyezményekkel egészítik ki. A megállapodás szerinte az európai béke szempontjából is egyértelmű előrelépés.
A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormányfő úgy tartja, hogy a NATO és Ukrajna fegyveres erői közötti együttműködési képesség - interoperabilitás - felé tett határozott ukrán lépések, valamint Kijev reformkészsége révén Ukrajna „máris közelít ahhoz pillanathoz, amikor elfoglalhatja az őt megillető helyet a szövetségen belül”. Rishi Sunak szerint mindez szükségtelenné teszi az ukrán NATO-csatlakozás előtti tagsági cselekvési tervet (Membership Action Plan – MAP), és így Ukrajna a háború lezárása után még gyorsabban tud majd csatlakozni a NATO-hoz.
A Downing Street bejelentette azt is, hogy a brit kormány „hetvennél több” harci és szállítójárművet – köztük lánctalpas harci felderítő járműveket (CVRT) – ad át Ukrajnának a brit fegyveres erők készletéből. London emellett azonnali hatállyal több ezer lőszert is szállít az Ukrajnának korábban átadott brit Challenger 2 harckocsikhoz, és új, 50 millió font (22,2 milliárd forint) értékű karbantartási megállapodást kötött az Ukrajnának szállított harceszközök műszaki fenntartására, alkatrészellátására és karbantartási szakképzésre.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerdai megbeszélésre érkezve azt hangoztatta: szeretné elérni, hogy a csúcstalálkozón további katonai támogatásról és hosszú távú biztonsági együttműködésről biztosítsák országát. A nyilatkozat kiadását követően Zelenszkij azt mondta, Ukrajna szempontjából „a biztonság területén látványos győzelmet” jelent a G7 kötelezettségvállalása. A nyilatkozat szerint Ukrajna is lépéseket tesz egyebek között az igazságügyi és gazdasági reformok, az átláthatóság és a számonkérhetőséget biztosító intézkedések terén.
(MTI)
