– A 2020. decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva. Abban is megállapodtunk Magyarországgal, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, az EGT és a Norvég Alapok 2014-2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. Így szerintünk nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben – idézi a 444.hu a norvég külügyminisztérium álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány pert fontolgat az EGT és Norvég Alapok elbukott támogatásai miatt. A kormány a hétvégén határozatba foglalva szólította fel az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg Norvégia beperlésének lehetőségeit, és vizsgálja felül a gazdasági kapcsolatokat.
A portál azt is megkérdezte Ine Eriksen Søreide norvég külügyminisztertől, mit ért az alatt, hogy egyre aggasztóbbnak tűnik a magyarországi helyzet.
A norvég külügyminisztérium sajtóosztályának válasza szerint számos fórumon jelezték az aggodalmukat a magyarországi jogállam és a demokrácia fokozatos gyengülése miatt az elmúlt években. Különösen kritikusak voltak az olyan törvényekkel szemben, amelyek a civil szervezeteket és az LMBTI-közösséget érintik hátrányosan, és az olyan intézkedésekkel szemben is, amelyek gyengítik a jogállamot, a szólás- és sajtószabadságot. Hozzátették, aggályaikat számos más ország és nemzetközi szervezet osztja.
A kérdésre, hogy milyen egyéb módon tudják támogatni a magyar civil szervezeteket, ahogy arra már korábban utaltak, a válasz az volt, egyelőre vizsgálódnak, konkrét elképzelésük meg nincs annak mikéntjéről.
