EU-ellenes hangulatkeltést finanszíroznak a német multinacionális cégek Szerbiában – írja a német Tagesschau.de. Egy szerb NGO kutatása szerint jelentős részben nyugati cégek finanszírozzák hirdetéseikkel azokat a nagy elérésű médiumokat, amelyek orosz dezinformációt és EU-ellenes narratívákat is terjesztenek.
Számos szerbiai médiumban folyik EU-ellenes és oroszpárti hangulatkeltés, és ezeket a médiumokat nyugati cégek, többek között német vállalatok finanszírozzák hirdetések, reklámok útján – írja a német közmédia hírportálja, a Tagesschau.de a szerb NGO, a CRTA adataira hivatkozva.
Magyarországon is ismerősek lehetnek az olyan narratívák, mint hogy Oroszországot kényszerítették a háborúra, Ukrajnában etnikai tisztogatást hajtottak végre, vagy hogy az ukrajnai háborút voltaképpen a Nyugat kezdte. De a nagy nézettségű szerb kereskedelmi tévécsatornák ennél is messzebbre mentek a német közmédia összeállítása szerint: többek között kritika nélkül vették át Oroszország „Ukrajna nácitlanítására” vonatkozó állításait, olyan összeesküvéselméleteket, mint az Ukrajnában működő biolaborokról szóló dezinformáció, vagy akár azt az álhírt, hogy az Egyesült Államok okozta volna a Törökországot és Szíriát sújtó földrengést.
Ezeket a narratívákat olyan, nagy eléréssel rendelkező szerb médiumok is terjesztik, amelyek – mint a CRTA kutatásából kiderült – nagy részben nyugati vállalatoktól érkező hirdetési bevételekből működnek – számolt be a Tagesschau a szerb civil szervezet kutatása alapján.
A CRTA az országos tévécsatornák és napilapok elmúlt évi hirdetéseit vizsgálta, és ezek 63 százalékát a kutatás eredménye szerint nyugati cégek – az Európai Unióból, az Egyesült Államokból és Svájcból – helyezték el ezekben a médiumokban.
A CRTA adatai szerint a vizsgált hirdetések tíz százaléka német vállalatoktól származik: tíz német cég a kutatás becslései szerint több mint egymillió euro értékben hirdetett a szerb médiában, a legtöbbet a Lidl élelmiszerlánc, amely 54 millió eurót költött erre a célra. A Lidlt a Beiersdorf követte 10,3 millió euróval, a Glovo 5 millióval és a Berlin Chemie AG 3,7 millióval. A DM, a Dr. Theiss, a Bayer és a Metro is egymillió eurót meghaladó értékben hirdetett – ismertette az eredményeket a Tagesschau.
Bár a Metro a német közmédia megkeresésére azt állította, hogy a kutatásban megjelölt becslésnél sokkal kisebb értékben hirdetett az egyik érintett tévécsatornánál, pontos adatokat a cégek nem közöltek a hirdetési kiadásaikról. Válaszukban jórészt arra hivatkoztak: olyan, nagy elérésű médiumokban hirdettek, amelyek alkalmasak arra, hogy elérjék a potenciális fogyasztókat – számolt be a lap.
A témához szorosan kapcsolódik Bernard Odehnal svájci újságíró cikke arról, hogyan torzítja a svájci vasúti járműgyártó cég, a Stadler Rail a magyarországi médiaviszonyokat azzal, hogy kizárólag a kormányközeli médiában hirdet. A cikk nemrég jelent meg négy svájci lapban, és fordításban a Magyar Hangban is.
A cikk részben Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója kutatásain alapult, aki napokat töltött azzal, hogy átlapozza az összes magyarországi hetilap 2020-ban megjelent összes számát, és egy Excel-táblázatban rögzítse a hirdetéseket. Ennek során számos kormányzati vagy állami cég reklámjára, valamint a Stadler Rail kék-fehér motorvonatait bemutató negyed- és féloldalas hirdetéseire bukkantak: összesen 39 hirdetést találtak három, az Orbán-kormányhoz közel álló hetilapban. Ezzel szemben Lukács egyetlen Stadler-hirdetést sem talált független vagy kormánykritikusnak számító médiumokban. A cikk kitér arra is, hogy a Stadlernek jelentős érdekeltségei vannak Magyarországon, a cég számára Magyarország a legfontosabb piac Kelet-Európában.
