A (szélső)jobboldali erők kontinensszerte aggodalmukat fejezték ki azt illetően, hogy mi okozhatta Alekszej Navalnij halálát. Marine Le Pen, Giorgia Meloni és Geert Wilders is a putyini rezsim felelősségét vetette fel – csak Orbán Viktor foglalkozott azzal, hogy Putyin kritikusát ostorozza.
Miközben Orbán Viktor sovinisztának nevezte Alekszej Navalnijt, és közölte, hogy nem jár neki tisztelet, Európa jobboldali politikusai sokkal inkább gyászolják őt, egyben a putyini felelősséget firtatják. Ismert, a kormányfő hétfőn azzal utasította vissza a szibériai börtönben meghalt Navalnijra való emlékezést, hogy szerinte az ellenzéki politikus soviniszta, aki egykoron patkányoknak nevezte a grúzokat. Csakhogy, mint azt hétfőn írtuk is, Navalnij egykori kijelentéseiért később többször is bocsánatot kért, és elmondta, már másként látja a világot.
A politikusról készült, két évvel ezelőtti HBO-s dokumentumfilmben egyébként elhangzott Navalnijtól az is: az emberek folyton ugyanazt a tizenöt kérdést teszik fel neki. „Félsz? A Kremlnek dolgozol? Mit csinál a családod? Felelősséget vállalsz a családodért? Ha pedig külföldi újságírókról van szó, ők kérdeznek a nacionalizmusról és az Orosz Menetről is. Könyörgöm mindegyiküknek, csak nézzék meg a korábbi interjúkat” – jelentette ki a politikus. A filmben kifejtette, hogy valóban részt vett egykor a nacionalista Orosz Meneteken, és feltűntek mellette szélsőséges figurák is. Navalnij azt mondta, ezt nem tartja hibának, merthogy az elsődleges szerinte összefogni a putyini hatalommal szemben. Bár nem azonos a világlátása ezekkel az emberekkel, de Putyin ellen hajlandó velük együtt demonstrálni. Továbbá a szélsőségesebb nézeteket vallók is orosz állampolgárok, és elnökként kötelessége lenne az egész országot képviselni.
De mit gondolt korábban Navalnij?
Az orosz ellenzéki vezető korábbi politikai nézeteivel Sz. Bíró Zoltán foglalkozott hosszabban az Élet és Irodalom legutóbbi számában. Felidézte, hogy első politikai megmozdulásai a szociálliberális Jabloko párthoz kötődnek, de nacionalista megjegyzései miatt Navalnij konfliktusba került a vezetéssel. Emellett növekvő népszerűsége is ellentéteket okozott a párton belül. A politikus ezt követően nacionalista aktivistaként volt jelen az orosz közéletben, többször részt vett az Orosz Meneteken. Közel másfél évtizede, 2011-12 fordulóján vált szélesebb körben ismertté, amikor az elcsaltnak kikiáltott választással szemben szervezett tüntetéseket. Navalnij ezt követően váltott profilt, és elkezdte szervezni a hatalmi korrupciót leleplező alapítványát. Számos jelentős dobása volt a szervezetnek, az egyik legfontosabb nem sokkal Navalnij Oroszországba való visszatérése és letartóztatása után. A Putyin eltitkolt palotájáról szóló oknyomozás felkavarta a világ közvéleményét.
Navalnij 2013-ban elindult a moszkvai főpolgármester-választáson is, és a második legtöbb szavazatot kapta, 24 százalékot szerzett. „Ahogy nőtt az ismertsége, egyre távolabb került korai »nagyorosz« nacionalizmusától, és egyre inkább a születőben lévő oroszországi középosztály egyik meghatározó szószólójává vált. (…) Idővel nemcsak bel- és társadalompolitikai nézetei változtak meg, de a külpolitikaiak is. A 2008-as ötnapos grúziai háború idején még teljes mellszélességgel állt ki az orosz katonai beavatkozás mellett, sőt a Kremlt még határozottabb fellépésre biztatta. Az ukrajnai beavatkozás idejére már jóval visszafogottabbá vált, és nem lelkesedett a Krím annektálásáért, a félsziget visszaadását egy újabb – valódi nemzetközi megfigyelés mellett megtartott – helyi népszavazás eredményétől tette volna függővé” – sorolta cikkében Sz. Bíró Zoltán.
Orbán európai szövetségesei Putyin felelősségét emlegetik
Az európai jobboldali politikai erők Orbánnal szemben sokkal inkább sorakoznak fel Navalnij mellett, és ítélik el a putyini rezsimet. Még a Putyin-közelisége miatt bírált Nemzeti Tömörülés politikusai is így tettek, illetve magyarázkodni kényszerültek a Navalnij bebörtönzése miatti korábbi visszafogottságuk miatt. A párt 28 éves elnöke, a francia Jordan Bardella egyenesen úgy fogalmazott, hogy az orosz rezsimnek szerinte jelentős szerepe van Navalnij halálában. A politikus vasárnap beszélt arról a BFMTV műsorában, hogy Vlagyimir Putyinnak kiemelt szerepe lehet abban, ami fő politikai ellenlábasával történt. Bardella megjegyezte azt is Oroszország kapcsán, hogy egy állam demokratizmusáról sokat elmond, ahogyan ellenfeleivel, politikai ellenzékével bánik. Oroszország kapcsán autoriter átmenetet emlegetett, amit rendkívül veszélyesnek tart. Bardella egyben kételyeinek adott hangot, hogy az orosz hatóságok és orvosok megtehetik-e, hogy pontosan feltárják, mi okozta Navalnij halálát.
A Nemzeti Tömörülésnek, ahogy egyébként a Fidesznek is, korábban nem egyszer kellett magyarázkodnia az orosz rezsimmel szembeni megengedő hozzáállása miatt. Most is így történt egyébként, Éric Dupond-Moretti francia igazságügyi miniszter élesen kritizálta a Navalnijra megemlékező Bardellát. A pártelnök Twitter-oldalán fogalmazott úgy, hogy Navalnij halála tragikus hír az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védői számára. A miniszter erre azt válaszolta: „Navalnij amiatt halt meg, mert szembeszállt Putyin barátotokkal. Tartsátok meg magatoknak a krokodilkönnyeket.”
A párt korábbi elnöke, Marine Le Pen is arról beszélt Navalnij halála kapcsán, hogy az orosz hatalomnak szerepe lehetett a történtekben. Szerinte a rendkívüli szigorú börtönkörülmények biztosan az okok között voltak. Navalnijt nem sokkal halála előtt szállították át az egykori Gulághoz tartozó, sarkvidéki börtönbe, ahol a hírek szerint kifejezetten kemény bánásmódban, számos elzárásban volt része. A börtön vezetői azt állították, hogy halálát egy vérrög okozta, miután séta közben összeesett. Más foglyok ugyanakkor arról beszéltek a Kreml-kritikus orosz nyelvű sajtóban, hogy már előző este nagy mozgást érzékeltek, és valami egyértelműen megzavarta az őröket. Navalnij munkatársai nemrég azt állították, hogy előrehaladott állapotban voltak a tárgyalások egy fogolycseréről, és a politikust hamarosan el is engedhették volna. A Kreml ezt az állítást tagadta. A történtek kapcsán még Marine Le Pen is az orosz demokráciát ért súlyos vereséget emlegette.
A jobboldali olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni sem azzal foglalta le magát, hogy Navalnij évtizedekkel ezelőtti, azóta megbánt nyilatkozatait idézgesse. A kormányfő közvetlenül a politikus halálhírének bejelentése után felszólította Oroszországot: teljeskörűen vizsgálja ki, mi vezetett a tragédiához. Szerinte újabb szomorú fordulópontot jelent Navalnij halála, ami egyben figyelmeztetés a nemzetközi közösség számára. „Szívből jövő együttérzésünket fejezzük ki, és reméljük, tisztán láthatunk majd ezzel az aggasztó esettel kapcsolatban” – fogalmazott. Mindez némiképp másként hangzik, mint a hétfői Orbán-kijelentés: „Sovinisztáknak nem jár tisztelet. És aki patkányoknak nevezte a grúzokat a grúz–orosz háborúban, annak a tiszteletére nem állunk fel. Egyébként pedig nyugodjon békében.”
A potenciális holland kormányfőjelölt, a Szabadságpártot vezető Geert Wilders 2017-ben még hisztérikus ruszofóbiát emlegetett, és Oroszországot potenciális szövetségesnek nevezte a terrorizmussal és migrációval szembeni küzdelemben. A rá következő évben el is látogatott Moszkvába a Duma vendégeként. Azóta nagyot fordult vele is a világ – szemben Orbán Viktorral. Geert Wilders ugyanis Navalnij halálát követően a Twitter-oldalán azt írta: „Szörnyű. Az ellenzék vezetője, Navalnij egy barbár rezsim barbár büntetés-végrehajtási telepén halt meg.” Pedig Wilders például a háború ügyében nem tartozik Ukrajna első számú szövetségesei közé, és a katonai segítség leállítását követelte. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egyébként egy hete azt állította, Wilders és Putyin többi barátja azon dolgozik, hogy elpusztítsák az Európai Uniót. Ehhez képest Wilders már fontolgatja azt is, hogy támogassa Ukrajna katonai támogatását. A magyar kormánysajtó ezt rögtön a politikus 180 fokos fordulataként kezdte emlegetni.
Még Vucicnak is többre futotta
Az elmúlt években váratlanul Orbán Viktor szövetségesévé lett Robert Fico is arról beszélt: Navalnij halálának körülményeit megfelelően ki kell vizsgálni, ha pedig mulasztás vagy szándékosság történt, felelősségre kell vonni az érintetteket. „Ha börtönben hal meg egy politikus vagy egy politikai fogvatartott, az mindig komoly kérdéseket vet fel” – jelentette ki a szlovák miniszterelnök.
Még az oroszbarát szerb elnök, Aleksandar Vucic is más hangot ütött meg Navalnij halála kapcsán, mint Orbán Viktor. A politikus egyben sajnálkozott is, szerinte Belgrád és Moszkva viszonyára a haláleset rá fogja nyomni a bélyegét. Az elnök február 18-án azt mondta a Prva televíziónak, hogy nem akar nyilatkozni arról, mi történt pontosan Navalnijjal, mert nem számít nyomozóhatóságnak. Vucic szerint Navalnij halála felkorbácsolta az indulatokat, és „tragikus, amikor egy fiatalember veszti életét”.
