A moszkvai és a minszki kormány megállapodott, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni Belaruszban – közölte Putyin szombat este az orosz állami televízióban. Aljakszandr Lukasenka elnök már régóta kéri, hogy atomfegyvereket állomásoztassanak a területén – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy Oroszország nem sértene nemzetközi szerződéseket egy ilyen lépéssel – mondta Putyin. Az orosz állami média szerint ahhoz hasonlította a lépést, hogy az Egyesült Államok Európában állomásoztatja fegyvereit. Az Iszkander rakétakomplexumokat már átadták a szomszédos országnak, július 1-jén fejeződik be a nukleáris fegyverek tárolására szolgáló létesítmények építése – jelentette be. Moszkva nem adná át a fegyverek feletti ellenőrzést Minszknek – tette hozzá. „Itt sincs semmi szokatlan – mondta. – Először is, az Egyesült Államok már évtizedek óta ezt teszi. Már régóta telepítik taktikai atomfegyvereiket a szövetséges országaik területén.”
Putyin azt nem részletezte, hogy a fegyvereket mikor szállítják át Fehéroroszországba. Az 1990-es évek közepe óta ez lesz az első alkalom, hogy Moszkva az országon kívülre telepíti nukleáris fegyvereit. A Szovjetunió 1991-es összeomlásával a fegyverek négy újonnan függetlenné vált államban – Oroszországban, Ukrajnában, Belaruszban és Kazahsztánban – voltak, és az összes robbanófej átadása Oroszországnak 1996-ban fejeződött be – írta a BBC honlapja. A belarusz vezetés a Kreml szilárd szövetségese és az ukrajnai invázió támogatója.
A hírről beszámoló Frankfurter Allgemeine Zeitung ehhez hozzátette, hogy Putyin korábban többször felszólította az Egyesült Államokat, hogy vonja ki az atomfegyvereket Németországból, mert Moszkva úgy látja, hogy ez veszélyezteti biztonságát. Oroszország nem állomásoztat Belaruszban olyan stratégiai atomfegyvereket, amelyek elérhetnék az Egyesült Államokat. A taktikai atomfegyverek hatótávolságát több száz kilométerben adják meg. A robbanóhatás 1 és 50 kilotonna TNT között van.
A taktikai atomfegyvereket harctéri használatra tervezték, nagy tank- és csapatformációk ellen – írta nemrég a Qubit Nina Srinivasan Rathbun, nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutató a Conservationön megjelent cikke alapján. Bár szerinte nincs rájuk egyetlen bevett definíció, közös jellemzőjük, hogy tölteteiknek viszonylagosan alacsonyabb a robbanóereje, valamint hogy rövidebb (általában 500 kilométer alatti) hatótávolságú rendszerek szállítják őket célpontjukhoz.
