Őrizetbe vették vasárnap Nicola Sturgeon volt skót miniszterelnököt a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) finanszírozási ügyében hosszabb ideje folyó rendőrségi vizsgálat keretében – jelentette az MTI. Sturgeon még idén februárban lemondott az ügy miatt. A Scotsman napilap beszámolója szerint a skót rendőrség annyit közölt: ma, június 11-én, vasárnap letartóztattak egy 52 éves nőt a Skót Nemzeti Párt finanszírozásával és pénzügyeivel kapcsolatos folyamatban lévő nyomozás gyanúsítottjaként. Nicola Sturgeon férjét, Peter Murrellt még áprilisban tartóztatták le. Őt és az ugyancsak még tavasszal őrizetbe vett Colin Beattie parlamenti képviselőt, aki akkoriban az SNP pénztárosa volt, vádemelés nélkül szabadon engedték a további vizsgálatig.
Közben Sturgeon hivatali utódja, Hamza Yousaf vasárnap arról beszélt, a jövőre esedékes nagy-britanniai parlamenti választásokat a skót kormány Skócia függetlenségének előmozdítására kívánja használni. A skót miniszterelnök a BBC brit közszolgálati televízió vasárnaponként jelentkező heti politikai magazinműsorában kijelentette: a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) 2024-es választási kampányának „frontvonalában és középpontjában” Skócia függetlenné válása áll majd.
Az MTI által is idézett skót kormányfő szerint az SNP azért helyezi a függetlenségi kampány hangsúlyát a jövő évi választásokra, mert a konzervatív párti brit kormány „megtagadja a skótoktól a demokratikus választás jogát”. Yousaf ezzel arra utalt, hogy a brit kormány mereven elzárkózik a skóciai függetlenségről szóló újabb népszavazás kiírásának engedélyezéséről.
Sturgeon kormányfőként még tavaly 2023. október 19-ét jelölte ki a skót függetlenségről tartandó újabb népszavazás időpontjául. A brit legfelsőbb bíróság azonban tavaly novemberben olyan végzést hozott, amely szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról, mert ez olyan hatásköröket érintene, amelyeket az egyébként igen széleskörű skóciai önrendelkezést megteremtő, 1999-ben kelt törvény meghagyott a brit parlament és a brit kormány felelősségi körében.
A skót függetlenségről egyébként szűk egy évtizede, 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel. A skóciai népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. A Skót Nemzeti Párt azóta rendszeresen hangoztatja, hogy elengedhetetlenné vált az újabb függetlenségi népszavazás, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kiszakította” az Európai Unióból.
Hamza Yousaf a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: az SNP továbbra is a jogilag kötelező érvényű népszavazás kiírását részesítené előnyben, de ha nem sikerül referendumon kifejezésre juttatni a skót függetlenség támogatottságát, akkor a párt a jövő évi parlamenti választásokat használja majd erre. Arra a felvetésre, hogy ez semmire nem kötelezné a brit kormányt, a skót miniszterelnök azt mondta: az SNP-re leadott minden egyes szavazat a függetlenségre leadott szavazat lesz, és a londoni kormány „nem hagyhatja folyamatosan figyelmen kívül” a skót nép akaratát.
A közvélemény-kutatások azonban rendre azt jelzik, hogy Skócia függetlenné válásának nincs folyamatos és meggyőző többségi támogatottsága a skót választók körében: az elmúlt hónapok felmérései alapján a skótok 45-49 százaléka voksolna az elszakadásra egy mostani népszavazáson. Választási szakértők egybehangzó véleménye szerint hosszú időn át legalább 60 százalék körüli támogatottságot kellene mérni ahhoz, hogy az SNP a siker reményével indulhasson neki egy újabb függetlenségi népszavazásnak.
Az újabb skót függetlenségi népszavazást a jövő évi brit választások esélyesének tartott legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt sem támogatja.
