Nem volt nehéz Ursula von der Leyen-nek: egyetlen jelöltként megválasztották az Európai Néppárt (EPP) vezető jelöltjének. Ez azt jelenti, hogy a keresztény-konzervatív pártcsalád azt szeretné, ha a következő öt évben is Von der Leyen lenne az Európai Bizottság elnöke. A jelölt ennek érdekében már létre is hozta a saját, új fiókját az X-en.
Bukarestben 400 küldött támogatta Von der Leyen jelöltségét. Noha nem volt vetélytársa, mert senki másra sem érkezett jelölés, megválasztása mégsem volt ennyire egyértelmű. Egyrészt 89-en szavaztak ellene, tízen pedig érvénytelen szavazatot adtak le. Ugyanakkor 801 delegált rendelkezett szavazati joggal, azaz mintegy háromszázan nem éltek a lehetőséggel. Erre egyelőre nincs magyarázat. Azt azonban lehet tudni, hogy a francia republikánusok deklaráltan Von der Leyen jelöltsége ellen voltak, mert belpolitikai riválisuk, Emmanuel Macron emberének tartják.
„A jólétért, a biztonságért, a demokráciáért. Európai Uniónkért” – ezzel a jelszóval indul a választási kampányba a 65 éves politikus, aki a szavazás előtt tartott lelkesítő beszédet. Ebben hitvallását a következőkben foglalta össze: „Mi, az EPP mindig is kiálltunk a minket összekötő értékek mellett. Mi, az EPP hiszünk a jogállamiságban és az emberi jogok tiszteletben tartásában. Hiszünk abban, hogy az embereknek békében és szabadságban kell élniük. Hiszünk a szociális piacgazdaságban. Hiszünk abban, hogy az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés nem kevesek kiváltsága, hanem mindenkinek joga. Hiszünk abban, hogy gyermekeinknek biztonságban kell szabadon szaladniuk a mezőkön, erdőkön, játszótereken és futballpályákon, ahogy mi tettük”. Az Európára leselkedő veszélyek közül elsőként említette meg Oroszország Ukrajna elleni háborúját, de szilárdan leszögezte, hogy Ukrajna számíthat az EU támogatására, legyen szó pénzről, vagy fegyverről. És ez az elkötelezettség addig tart, amíg szükséges. Hozzátette, hogy ami Putyint illeti, rá „Hágában egy tárgyalóterem vár”. Beszélt a közel-keleti válságról és kínai agresszív, a tisztességes verseny kereteit áthágó gazdaságpolitikájáról is.
Von der Leyen-nél visszatérő elem, hogy azokkal érez közösséget, akik kiállnak Európa, a jogállamiság és Ukrajna mellett, márpedig szerinte az Európai Néppárt ilyen erő. Sikerként értékelte, hogy sikerült megőrizni az EU egységét a háború és a járvány alatt, miközben a közösség leszakadt az orosz energiáról. A kihívások kezelése mellett kiemelkedő eredményként ítélte meg a zöld átállás programját és a menekültügyi és migrációs paktumot. Részletesen beszélt a gazdák aggodalmairól és elfogadhatatlannak nevezte, ha egy termelő az önköltségi ár alatt kénytelen értékesíteni a termékét.
A kongresszus egyben jelezte, hogy az Európai Néppárt ráfordult a választási kampányra. Amit eleve jelentős előnnyel kezdenek, mivel a felmérések szerint magasan vezetik a népszerűségi listát, előnyük legalább negyven mandátum a második helyen álló szociáldemokratákkal szemben. Ennek alapján jelenleg Ursula von der Leyen a legnagyobb esélyese a következő bizottsági elnöki pozíciónak. Erre a tisztségre azonban az állam- és kormányfők jelölhetnek, s erről aztán az Európai Parlamentnek kell döntenie. Öt évvel ezelőtt szintén a Néppárt nyerte a választásokat, azonban nem az akkori csúcsjelöltjük, Manfred Weber kapta a tagállami vezetők bizalmát, hanem a teljesen váratlanul előkerült Ursula von der Leyen. Egy hasonló váratlan fordulatnak azonban most sokkal kisebb az esélye, mivel a néppárti állam- és kormányfők már kinyilvánították támogatásukat. A szavazás eredményének kihirdetése után jelent meg az X-en Ursula von der Leyen csúcsjelölti fiókja, amelyet ebben a minőségében fog használni – szigorúan elkülönítve jelenlegi bizottsági elnöki fiókjától.
