HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Ki akar fizet...

Ki akar fizetni a minőségi médiáért? A fiatalokat egyre kevésbé érdekli a szöveges tartalom

HIRDETÉS

Sok helyen még csak kísérleti szakaszban jár, mégis már a fogyasztói kifáradás jellemzi az online fizetős médiatartalmakat, hiába a minőségi szolgáltatás. S ugyan az álhírek elleni küzdelemnek lett némi foganatja, egyre többen figyelnek oda a hitelesnek tartott forrásokra, ám ez nem eredményez ugrást például az előfizetések terén. A tudatosságból így legfeljebb a legnagyobbak képesek profitálni. Közben a fiatalokat egyre kevésbé érdekli a szöveges tartalom, viszont mind népszerűbbek a tematikus, a rádiós hagyományokat idéző beszélgetések, az online podcastok, valamint a tévés tartalmakat is kiváltó hosszabb, internetes videóműsorok.

HIRDETÉS

Így lehetne összefoglalni a Reuters Intézet és az Oxfordi Egyetem a globális sajtó helyzetét elemző éves nagy jelentését. Az idén 156 oldalas, 75 ezer fő megkérdezésével készült Digital News Report 38 ország, köztünk Magyarország médiaipari, -fogyasztási trendjeit vizsgálta. A hazai – köztük a Magyar Hangot is említő – vonatkozásokat már elemeztük, ám érdemes figyelmet szentelni a globális folyamatoknak, amelyek akár már rövidtávon is meghatározhatják, merre halad a sajtó.

Egyre kevesebben bíznak Magyarországon a sajtóban | Magyar Hang

Ami a fizetős online tartalmakat illeti, noha sok esetben épp hogy csak a tesztüzem megy, mégis úgy tűnik, nagyon nehéz rávenni a hírfogyasztókat arra, hogy a minőségi online tartalomért pénzt áldozzanak. Ez különösen azok számára rossz hír, akiknek esélyük sincs hirdetési bevételre, nem tömik ki őket állami megrendelésekkel – miközben a hirdetésekből származó profitot az olyan nagy globális platformok szívják el lassan szinte egészében, mint a Facebook és képmegosztója, az Instagram vagy a Google.

Már az haladásnak számít, ha valaki előfizet ilyesmire, mindössze négy olyan ország akad, ahol ez a hajlandóság meghaladja a 20 százalékot – Norvégia 34, Svédország 27, Törökország 34 és Brazília 22 százalék, nálunk 7, a régiónkban 6-10 százalék között mozog, egyedül a lengyeleknél lehet látni 16 százalékos kiugrást.

Az előfizetők közül is a többség legfeljebb egy sajtótermékre fizet így elő; a tehetős, hírek iránt kifejezetten érdeklődő és magasan képzettek között is csak 45 százalék áldoz egynél több sajtótermékre. Feltették az a kérdést is, ha kizárólag egy valamire lehetne előfizetni, akkor mi lenne az, s a válaszadók mindössze 12 százaléka választotta a hírszolgáltatást, a többség, 28 százalék például szórakozásra, a filmeket, sorozatokat és dokumentumfilmeket kínáló online megosztóra, a Netflixre költene.

HIRDETÉS
Milyen esélyei vannak a nyomtatott sajtónak a túlélésre? | Magyar Hang

Ez az arány a fiatalabbaknál még alacsonyabb. A megkérdezettek közül a 45 év alattiak 37 százaléka valamilyen videó-, 17 százalék valamilyen zenei- s csupán csak 7 százaléka hírszolgáltatásra fizet elő. Ennek az egyik oka lehet, hogy a statisztikák azt mutatják, a fiatalabbaknál csökken a szöveges tartalmak iránti érdeklődés. Ugyan 58 százalékuk még mindig ezt preferálja, de 17 százalékuk mindenképp igényel mellé videót, 15 százalékuk pedig már inkább mozgóképekből tájékozódik – ez utóbbi három év alatt 8 százalékpontos emelkedést mutat.

Egyre élesebben elválik közben az a közeg, ahol az egyes korcsoportok érintkeznek a hírekkel. A 18-24 közöttiek 57 százalékának a közösségi oldalak az első számú forrásuk – ebből kilenc százaléknak az Instagram, míg a 35 felettieknél a teljes közösségi média csak 29. Utóbbiaknál közben a célzott, direkt megkeresés messze a legmagasabb, 39 százalék, míg a legfiatalabbaknál ez már csak 23. A 18-24 közöttieknél a Facebook egyre jobban veszít a jelentőségéből, mivel a korosztály mindössze 28 százaléka tartja elsődleges forrásnak – miközben 24 százalék hetente legalább egyszer az Instagramról vadászik híreket, amit a 35 felettiek mindössze 8 százaléka tesz meg ugyanennél a platformnál.

Nagyon messzire kellene mennünk, hogy a magyar napilappiachoz hasonlót találjunk | Magyar Hang

A klasszikus rádiós és tévés tartalmakat helyettesítő formátumok továbbra is népszerűek – az összes megkérdezett 36 százaléka hallgat például valamilyen podcast-adást, ami kétszázalékos emelkedést jelez tavalyhoz képest. De ugyancsak egyre jobbak a mutatói az olyan, például lapunk által is készített YouTube-műsoroknak, mint a Kötöttfogás, vagy a Flaszter. A népszerűség sokak szerint abban rejlik, hogy a statikus, a néző, hallgató elé rakott fix műsorok helyett a fogyasztó ezeknél a tartalmaknál maga választhatja meg, mire kíváncsi, s ha nem tetszik, egy pillanat alatt mehet is tovább. Érdekes ugyanakkor, hogy az alternatívnak számító média fogyasztása nem feltétlenül függ össze az adott ország aktuális politikai klímájával, médiapiaci torzulásaival.

Nem csak ott hallgatnak azonban podcastot sokan, ahol korruptnak tartják a rendszert s uniformizáltnak, központosítottnak a sajtót. Magyarországon például 32 százalék ez az arány, miközben mindössze csupán minden ötödik magyar szerint ellenőrzi megfelelően a hatalmat, a politikai és gazdasági vezetőréteg korrupcióhajlamát a sajtó. Dél-Koreában még rosszabb a helyzet, ott csak 17 százalék elégedett a sajtó eme tevékenységével, miközben 53 százalék hallgat podcastot. Hongkongban 38 százalékos bizalmi index mellett ez az arány szintén 53. Brazíliában ugyan bíznak a sajtóban, 56 százalék szerint megfelelően ellenőrzik a hatalmat, mégis a helyi közmédia például rajta sincs a legmegbízhatóbb médiumok listáján, 51 százalék viszont podcastot hallgat. Akárcsak Mexikóban, ahol a közmédia szintén sehol sincs, míg 57 százalék követ alternatív online híradásokat, miközben Bulgáriában meg úgy tesz 56 százalék hasonlóképp, hogy ott a legmegbízhatóbb médium a köztévé.

A közmédia egyébként tizenkét országban nem fért be a három legmegbízhatóbb sajtótermék közé, Magyarországon a 11., akárcsak a lengyeleknél, ennél rosszabb adatot (14.) csak a görögöknél mértek.

A német média egyik első számú ellensége: az álhír

Noha a Digital News Report adatai azt mutatják, egyre többen figyelnek a megbízható forrásokra, hogy ne fussanak bele álhírekbe – Magyarországon például jelenleg 49 százalék, de az összátlag már jócskán efölött van–, Németországban ez az arány még csupán 38 százalék. A német sajtó kiemelt figyelmet fordít a kérdésre, amelyet több közszolgálati adónál, de még a német médiahatóságnál is az egyik legkomolyabb problémának neveztek. „Ráadásul nem is kell külső, mondjuk, orosz behatásra sem gondolni, a hazai dezinformáció is kellőképp erőteljes” – mesélték lapunknak a közszolgálati ARD hamburgi központjában. Ebben állítólag a keményen bevándorlásellenes, szélsőségesen populista Alternatíva Németországért (AfD) az egyik legaktívabb. Twitteren például profilokat „építenek fel”, majd amikor azok elérik a több tíz-, vagy akár százezres követőszámot, átnevezik azokat politikusok oldalaivá.

HIRDETÉS

Az ARD egyébként igen csak a párt begyében lehet, június elején beleszálltak a csatorna legnépszerűbb, egyben az ország egyik legmegbízhatóbb műsorának tartott híradójába, a Tagesschauba. Az AfD június 4-én kitett egy posztot, amin két, az időjárás-jelentéskor használt térképet raktak egymás mellé. Az egyiken egy idei nyári nap hőmérsékleti adatait ábrázolták, a piros különböző árnyalataival jelölve, míg a másik, 2009-es térképen egy zöld színű Németországon néhány felhő, itt-ott napsütés és néhány hőmérsékleti adat volt látható. Az AfD szerint így manipulálja a közszolgálati adó a nézőket az időjárás-jelentésen keresztül, a piros színnel a klímaváltozást dramatizálva, egyúttal a zöldek szekerét tolva. A bökkenő – mutatták meg nekünk is az ARD-s kollégák – csupán csak az volt, hogy az egyik kép valóban egy idei hőtérképet ábrázolt, ám a tíz évvel korábbi egy felhőtérképet. Ráadásul ez így volt már 2009-ben is, a hőtérkép akkor is piros volt, míg a felhőtérkép ma is zöld.

De mindegy volt, a poszt önálló életre kelt, s egy szűk nap alatt majdnem kétmillió aktivitást generált a Facebookon; az AfD álhírét ráadásul Szász-Anhalt jelenlegi oktatási minisztere, a kereszténydemokrata Marco Tullner is megosztotta. Az eredeti poszt azóta eltűnt az AfD Facebook-oldalairól. Igaz, azért nem eresztették el a csontot, később kitettek két ARD-s hőtérképet, ahol az igazukat bizonyítandó, a 2007-esen az alaptónus kevésbé vörös.

Kérdésünkre, hogy azonnal reagáltak-e a köztévénél a dologra, azt mondták, sokat gondolkodtak rajta, hogy így tegyenek-e, s elsőre nem akartak, ám később a honlapjukra is kitettek egy cikket erről, amelyben bemutatták, melyik térképet mire, mikor és hogyan használják most, és használták korábban az időjárás-jelentéseik alatt.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,077lájkolóTetszik
2,658követőKövetés
17,700feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Robban a „cigányplutónium” – Magyar Hang-ajánló

Bogdán László-interjú, a Borkai-botrány háttere, nádirtás és ingatlanbiznisz a Balatonnál. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek