Az elmúlt tíz évben lehetett bátornak maradni?

Az elmúlt tíz évben lehetett bátornak maradni?

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Idén ünnepli tíz éves fennállását a BIDF (Budapest International Documentary Festival, magyarul Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál), amely a világ legfontosabb nem-fikciós filmjeiből nyújt válogatást. Korábban itt mutatták be Jevgenyij Afinyevszkij az ukrajnai háborúról készült krónikáját (Szabadság, tűz alatt), illetve a Csapda a neten című megrázó filmet, amely a csehországi chatszobák szexuális ragadozóiról rántja le a lepet. Szintén a BIDF-en keresztül jutott el hazánkba az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusról és az ellene irányuló merényletről szóló dokumentumfilm (Navalnij).

A Te tíz éved hogy telt? – teszi fel a kérdést a fesztivál, mely január 27. és február 4. között 70 díjnyertes alkotással, több, mint 200 vetítéssel várja a látogatókat Budapesten a Cinema City Mammut moziban, illetve a főváros mellett Debrecenben, Egerben, Győrben, Jászberényben, Pécsen, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen és Veszprémben.

– Önreflexióra szólítjuk fel a közönséget, mert nagyon nem mindegy, hogy telik el tíz év egy ember életből a születéstől kezdődően, vagy bármilyen életszakaszban. Milyen társadalomban nő fel egy gyerek? Olyanban, melyben lehet önálló véleménye-akarta, és tudja ezeket érvényesíteni az oktatási rendszerben? Tekintélyelvű diktatúrában vagy egy szabad országban kell léteznie? Fel kell adnia az álmait? Hazugságokkal próbálnak minket nevelni vagy eljut hozzánk az igazság? Az elmúlt tíz évben lehetett bátornak maradni? Ha igen, milyen árat kellett ezért fizetni? Ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak a filmjeink. A mi 10 évünk, a fesztiválunk a példa arra, hogy bármikor feladhattuk volna – mondja Sós Ágnes fesztiváligazgató.

Noha a seregszemle az eltelt egy évtized alatt komoly rangot vívott ki magának, anyagilag egyre nehezebb helyzetbe került. A Nemzeti Filmintézet (NFI) idén a költségvetés mindössze 15 százalékát, azaz 20 millió forintot ítélt meg a fesztiválnak, a szervezők ezt most is megpróbálják egyéb forrásokból kiegészíteni, jelenleg a teljes költségvetés huszonöt százaléka áll csak rendelkezésre. Így alternatív lehetőségekre is szükség van, ezért fordultak segítségért a filmszerető közönséghez: „Míg hétről hétre kisebb a tér, szűkül a nyilvánosság, a szabad ábrázolás lehetősége, az égetően fontos, érzékeny témák, azaz a valóság művészi ábrázolása nem tűnhet el. Kérjük, hogy Ti, akik Nézőként, Barátként, Civil Nagykövetként, Nemzetközi Zsűritagként, Moderátorként, Támogatóként, Szakértőként, és folytathatnánk, eddig is segítettétek a munkánkat, álljatok mellénk, ahogy tudtok!” – olvasható a BIDF felhívásában. A támogatásokat a fesztivál oldalán keresztül lehet eljuttatni a szervezőkhöz, itt lehetőség van egyszeri és rendszeres adomány felajánlására is.

A 10. BIDF alkalmával, ahogy a korábbi években is, ismét Oscar-díjas rendezők új filmjeit, valamint Oscar- díjra jelölt filmeket láthat a közönség, a vetítések után a filmek alkotóival és szakértőkkel lehet beszélgetni. A 45 film versenyez majd a Te országod, A Te harcod, A Te titkod, A Te hited, A Te vágyad elnevezésű szekciókban, a díjakról mások mellett Kéri László, Geszti Péter, Szabó T. Anna, Thuróczy Szabolcs, Kovács András Péter dönt.

Hogyan harcolnak a jakutföldiek a szibériai sárkánnyal (erdőtüzekkel), mire vágyik egy izlandi falu focicsapata, mi a titka az ötven éve eltemetett testvér előkerülésének, hogyan lopják el az országodat tőled? Most először lesz látható a mustrán Kubáról szóló dokumentumfilm, amely az ott működő „demokráciába” nyújt betekintést. Különleges női sorsokat is nyomon lehet követni, szó lesz a vadnyugati, marhacsordákat terelő cowgirl-ökről és kaszkadőrnőkről is. A Barcelona külvárosában született cigány lány, Antonia Singla 17 évesen forradalmasította a flamenco világát, harminc éves korában azonban nyomtalanul eltűnt a világ szeme elől. Ennek a rejtélynek ered a nyomába Paloma Zapata rendező krimibe illő dokuja.

Félreértés, hogy a fiatalokat nem érdeklik az idős emberek élete, számukra a nagymama korú szereplő ugyanis mesefigura, egy hős – vallja Sós Ágnes, aki szerint minden fiatal olyan nagyira várna, mint a 84 éves Vika. Az asszony valaha pszichológiával foglalkozott, lelki segítőként dolgozott egy börtönben, az utóbbi években azonban a varsói klubélet ünnepelt sztárja lett, karizmatikus DJ és színes egyéniség, aki kiáll az emberi jogokért is. – A drámai és meglepő fordulatokkal teli film azt a kérdést veti fel, vajon a saját családja is olyan hősnek látja ezt az asszonyt, mint azok a fiatalok, akik a zenéjére táncolnak? Jó nagyinak tartja az unokája?

Lassan két éve tart az orosz-ukrán háború: a Rigába emigrált orosz rendezője, Vitalij Manszkij új dokumentumfilmje, a Keleti front egy, a háborúban szolgálatot teljesítő mentőosztag tagjainak mindennapjait követi nyomon. A harctér szörnyűségei és a kimenő idején a családjukkal töltött idilli pillanatok közötti áthidalhatatlan különbség mutatja meg, mennyire kegyetlen mindaz, ami a fronton történik. Megrendítően szép alkotás az Oscar-jelölt Arcok visszapillantóban című film, amelyben ukrán gyerekeket, idős asszonyokat láthatunk, akik a megszállt területekről menekülve egy furgonban tartanak Lengyelország felé. A film rendezője, Maciek Hamela az egyik furgon vezetője. – Mintha a kamera a visszapillantó tükör lenne: finom, diszkrét eszközökkel láttatja azokat az intim beszélgetéseket, melyben a súlyos megrázkódtatásokat átélt utasok a maguk mögött hagyott életet búcsúztatják, és képzelik el az ismeretlen jövőt – meséli Sós Ágnes.

A tavaly ősszel kitört izraeli-palesztin háború történéseire reflektál a versenyen kívüli Gáza szekció, amely a korábbi évek izraeli- palesztin témájú filmjeiből mutat be hat alkotást. – Hirtelen jött döntés nyomán állt össze ez a szekció, és bár a fesztivál nagyon nehéz anyagi helyzetben van, mégis fontosnak tartjuk, hogy ezek az alkotások újra láthatóak legyenek. Ezek nem a mai napi helyzetről szólnak, de mindegyik láttatja azokat a folyamatokat, azokat az apró mozzanatokat, amelyek elvezethettek a jelenleg is zajló konfliktushoz – mondja Sós Ágnes. Nyomon követhetjük egy olyan ultraortodox amerikai zsidó férfi életét, aki családjával együtt a Megszállt Palesztin Területeken telepedett le, a Még egy ugrás című film pedig két, Gázában felnőtt palesztin sportolót mutat be, akiket elválasztott az élet. A 2017-es a Jewish Underground (Zsidó földalatti mozgalom) című film az azonos nevű jobboldali terrorszervezet működéséről szól, melynek szélsőséges nézeteket valló tagjai a mai politikai hatalommal is kapcsolatban állnak. A vetítés után Shai Gal rendező fog beszélni arról, hogy mindez miként kapcsolódik az aktuális állapotokhoz, reális képet festve a múlt és a jelen eseményeiről.