Tiltakozik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is, amiért jövő évtől kikerül a művészettörténet az alaptantervből. Az állami fenntartású középiskolákban már választható tárgyként sem lesz jelen, és érettségizni sem lehet a továbbiakban belőle. Nyáry Krisztián irodalomtörténész a Facebook-oldalán úgy foglalta össze a bejelentést: a középiskolai művészettörténet-oktatás élt 150 évet. „Hatalmas kár ez, és nemcsak azoknak a gyerekeknek, akik művészeti szakon tanulnának tovább” – fogalmazott Nyáry.
Közleményben tiltakozik a döntés ellen az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága. „Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek” – olvasható a bizottság által kiadott szövegben. Fontosnak tartják leszögezni, hogy az európai és a magyar képzőművészet hagyománya és jelene semmivel sem alacsonyabb rendű, mint irodalmi örökségünk. Különösen igaz ez a 21. század képközpontú kultúrájában, a művészettörténet ismerete pedig más tudományágak gyakorlását is elősegíti. Az MTA úgy látja, a tárgy kivezetése maga után vonja majd a művészettörténeti egyetemi képzésre jelentkezők számának csökkenését is. Veszélyeztetheti továbbá az oktatás színvonalát, illetve a muzeológiai, műemlékvédelmi, múzeumpedagógiai, tudományos szakemberek utánpótlását. A Nemzeti Alaptanterv a művészettörténetet a 9-10. évfolyamos vizuális kultúrába olvasztja be, ez pedig az MTA szerint ellehetetleníti a tudományág átfogó ismereteinek átadását. A NAT-ból ezzel párhuzamosan kivezetik a film- és médiaismeret oktatását is.
Nyáry Krisztián arra emlékeztetett az oldalán, hogy a művészettörténet oktatását még báró Eötvös József emelte be a középfokú oktatásba az 1870-es években. A dualizmustól egészen 1940-ig minden gimnazista tanult is művészettörténetet, viszont aztán a háború alatt megszüntették, a hazafias nevelés szempontjából felesleges tantárgynak minősítették. Később aztán a kommunisták törölték mint polgári elfajzást. 1957-től egészen az idei évig ismét jelen volt választható érettségi tantárgyként, de az utóbbi években már csak fakultáció keretében vagy külön fenntartói engedéllyel tanulhatták a diákok. Idén ötven iskolában érettségiztek még belőle, jövőre viszont önálló tárgyként már csak művészeti szakgimnáziumokban lesz jelen, leszámítva az egyházi és alapítványi fenntartású gimnáziumokat. Az érettségi lehetősége viszont mindenhol elvész.
Tiltakozik a döntés ellen az LMP társelnöke, Ungár Péter is. A politikus Facebook-oldalán azt írta: „Az egész egy megmagyarázhatatlan, bődületes badarság. Közhelyszerű állítás az, hogy vizuálisan túlszaturált korban élünk. A mai fiataloknak annyi vizuális ingerrel kell megküzdeni, mint korábban szinte soha, aki ezek után a művészettörténetet feleslegesnek tartja, nem igazán tudja felmérni, hol és mikor él. Ráadásul teszi ezt egy olyan kormány, amely az európai zsidó-keresztény hagyományok büszke védelmezőjének tartja magát. A hagyományunk egy jelentős része képzőművészet, zene, építészet. Nem tett még rosszat élő embernek, ha meg tudta mondani, kicsoda Ferenczy István. Amúgy a vicc az egészben az, hogy a hagyományos magyar oktatásnak része volt a művészettörténet-oktatás, nem is véletlenül. Ezért ez a lépés rombolja a magyar hagyományokat.”
Ungár emlékeztetett, Csák János azt mondta a miniszteri meghallgatásán, hogy a kultúra GDP-t termel. Az LMP társelnöke szerint viszont vannak pénzre nem váltható értékek, és fontos tudnunk két mondatot a Magányos Cédrusról, még akkor is, ha nem ez készít fel senkit a munkaerőpiacra.
