Könyvespolc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak, ezen a héten: Mautner Zsófia gasztroblogger-szakírót.
Mivel a hivatásom a szenvedélyem, és ezzel együtt jár az állandó kíváncsiság és tanulni vágyás is, nagyon foglalkoztatnak a gasztronómiával kapcsolatos jövőbeni kérdések. Az a szakirodalom érdekel, ami a konyhát kulturális, tudományos, szociális kontextusba helyezi, és ami az élelmiszerellátási rendszereket és annak kihívásait járja körbe, ilyenek Mark Bittmann, Michal Pollan és Tom Hunt könyvei.
A szépirodalomban a nagyívű, többgenerációs családregényeket és lélektani témákat szeretem a legjobban, amikor az író beenged valaki tudatába, mint például Paul Auster, Philip Roth, a hazaiak közül Gerlóczy Márton, Rubin Eszter. A szépirodalmi művek közül a legemlékezetesebb számomra mégis Annie Ernaux Évek című rövid, de monumentális regénye volt, amelyben nem egy személy, hanem egy teljes francia generáció és társadalom életét és lélektanát írja meg bravúrosan a szerző. Az jutott utána eszembe, bárcsak valaki megírná ennek a magyar változatát.
Most épp Danyi Zoltán A rózsákról című regényét olvasom, aminek már másodjára futok neki, és amivel lassan haladok, de csodás olvasási élmény. A témaválasztáson kívül legjobban a zsolozsmaszerű, monoton, önmagukba visszaforduló mondatok vannak rám nagy hatással, amiket élvezettel fogyasztok. Mindeközben nagyon várom Rubin Eszter és Gurubi Ágnes új könyveinek őszi megjelenését.
Az utóbbi időszakban egyre inkább elkezdtek foglalkoztatni a filozófiai, létezéssel kapcsolatos témák is. Mindazt, ami most történik körülöttünk és velünk – általános társadalmi, erkölcsi állapotok, a háború és klímaválság – néha egyszerűen nem tudom feldolgozni, megérteni, ezért szükségem van olyan szellemi kapaszkodókra, amelyek legalább segítenek strukturálni, átgondolni ezeket. A Berlinben élő, koreai filozófust, Byung-Chul Hant, A kiégés társadalma szerzőjét budapesti látogatása utáni tudósításokból ismertem meg, és nagy hatással voltak rám a gondolatai. Rövid, tömör, nehéz olvasmány ez a kis könyv, de kaptam belőle néhány fontos mondatot például a szemlélődő figyelem, a semmittevés és a „néha nem tenni, csak lenni” fontosságáról.
Nagyon hosszú listával tudnék előállni ha gasztronómiai művet kéne ajánlanom, de ebben a pillanatban ezekre esik a választásom: Dóra Melinda Tünde, az újságíróból lett háztáji, önellátó termelő szerző tudományos cikkek százai és saját tapasztalata alapján foglalta össze Zöldségszerelem című könyvében, hogy miért értékesebb egy zöldség, ha otthoni- vagy kistermelésből származik. Tudományos alapossággal, de nagyon élvezetesen és praktikusan, érthetően írja meg azt is, mit kell tennie annak, aki az elején van még ennek az útnak.
Aki jókat szeretne főzni és ehhez keres izgalmas, szezonális, egyszerű recepteket, annak Yotam Ottolenghi bármelyik kötete tökéletes választás, szerencsére szinte az összes könyve megjelent magyarul is. Ottolenghi teljesen új világot nyit a zöldségek világára. Aki pedig egy kis gasztronómiai szellemi táplálékra vágyik, annak Körner András Jó lesz a bólesz című, legújabb, magyar zsidó gasztrotörténeti művét ajánlom. A szerző lenyűgöző tudású szakember, aki a témának igazi nemzetközi, díjazott sztárja.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/33. számában jelent meg augusztus 12-én.
