A korrektség számtana

Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő az unió pénzmosás elleni szigorúbb büntetőjogi szankcióiról szóló jogszabálycsomag 2018. május végi aláírásán (Fotó: Daina Le Lardic / Európai Parlament)

Elképesztő számháború kezdődött el az Európa Parlament által megszavazott Sargentini-jelentés kapcsán. Természetesen a matek pártállástól függően hozza ki a végeredményt, holott azt már általános iskolában is megtanultuk, hogy akárhány ismeretlenes az egyenlet, végeredmény mindig csak egy van.

Hirdetés

Persze nem ez az első, és félek, nem is az utolsó olyan szavazás, ahol mindenki pártállásától függően oszt és szorozz, esetleg összead vagy kivon. Pedig a matematika politikamentes tantárgy. A mostani voksolással kapcsolatban az ellenzéki oldal azonnal előszedte az április 8-i országgyűlési választások eredményeit, és immár sokadszor a kormánypártok fejéhez vágja, miszerint 49 százaléknyi szavazattal szereztek kétharmados többséget a Parlamentben, illetve mennyien nem a jelenlegi kormányoldalra szavaztak.

Nos, a fenti okfejtés totálisan hamis érvelés, ugyanis a Fidesz-KDNP a listás szavazáson kapott 49 százalékot, a kétharmadot számukra az hozta meg, hogy az egyéni körzetekben szinte totális győzelmet arattak. Ugyanígy felesleges azzal érvelni, mennyien nem szavaztak a kormányoldalra, hiszen a szavazáson való nem részvétel egyébként nem tartózkodást jelent – utóbbi esetében el kellett volna menni, és érvénytelenül voksolni –, így az természetesen nem számított bele a voksok összegzésébe.

Szintén sántít a számításnál az, hogy az ellenzéket egységes, együvé tartozónak veszik ilyenkor, holott éppen az együttműködés hiánya okozta a kormányoldal immár harmadik fölényes győzelmét. Ugyanis a számsor akkor lenne helyes, ha az egységes ellenzék helyett a külön induló pártokat és elért eredményeiket tüntetnék fel az érvelők. Kissé kétélű volt az a megjegyzése Szijjártó Péter külgazdaság és külügyminiszternek, hogyha a brit törvények alapján szavaznánk Magyarországon, akkor a Fidesz-KDNP nem kétharmados, hanem négyötödös többséget szerzett volna. Egyfelől igaz a megállapítás, hiszen az Egyesült Királyságban kizárólag egyéni képviselőkre lehet voksolni, másrészt, ha ez a rendszer lenne itthon, például az egyéni választókörzetben sosem induló, kizárólag minden esetben listán bejutó Orbán Viktor sosem lehetett volna országgyűlési képviselő. Ráadásul az sem állja meg a helyét, hogy a határontúli magyarság döntötte el az április 8-i választásokat, ugyanis összesen egy listás képviselői helyet hozott mindössze a Fidesz-KDNP-nek.

Természetesen a mostani EP-szavazással kapcsolatban a Fidesz-KDNP kezd meglehetősen érdekes matekolásba. Totálisan elfeledkeznek arról, hogy ők, akárcsak a teljes néppárti frakció, elfogadták azt a kitételt, miszerint a tartózkodó képviselői voksokat nem veszik figyelembe a szavazatok számlálásánál. Ennek tudatában meglehetősen érdekes az a vélekedés, miszerint csalással fogadta el kétharmados többséggel az EP a Sargentini-jelentést. A megállapodás értelmében – amit, hangsúlyozom, a Fidesz is elfogadott és támogatott – így teljesen szabályos a jelentés elfogadásának kétharmados végeredménye. Mindenesetre az sem érthető – illetve dehogynem –, hogy a végeredmény, ami nem csaláson alapul, kihirdetése után az addig rendkívül keményen harcoló kormányfő miért nem mer kiállni a nyilvánosság elé, miért beosztottjait küldi magyarázkodni. Az pedig egészen arcpirító volt, ahogy Orbán Viktor a magyarság, az 1956-os hősök mögé bújva próbálta meg mentegetni a lehetetlent, vagy ahogy Európa megmentőjeként, a kontinens határőreként jelenítette meg önmagát. A déli határainkra épített kerítés jó döntés volt, de a migránsok illetve menekültek visszatartására maximum Magyarországon volt eredmény. A letelepedési kötvények tudatában pedig egészen röhejes annak kijelentése, hogy a mi hazánk nem lesz bevándorlóország…

Sok meglepő voks van a Sargentini-jelentés szavazólapján – Magyar Hang

Még a bevándorláskritikus közép-európai államok képviselői se álltak ki egységesen az Orbán-kormány mellett.

Az persze más lapra tartozik, hogy ehhez a végeredményhez magyar politikusok szavazatai is kellettek. Sajnos, újfent bebizonyosodott, hogy nem tudunk felülemelkedni saját belügyeinken, és sok más országtól eltérően, mi magyarok képtelenek vagyunk összezárni határainkon kívül. Igaz, nem most volt az első eset, hogy magyarok fordulnak magyarok ellen az Európa Parlamentben vagy éppen az unió különböző szervezeteinél. Ha a mostani kormányoldalt vesszük, ők ugyanúgy futottak árulkodni, feljelentgetni, büntetést kérni az akkori kormány ellen, mint ahogy tették, teszik ezt most ellenzéki oldalról, lásd például azt, amikor Orbán Viktor a magyarok megbüntetését és az uniós támogatások elvonását követelte Brüsszeltől.

Ugyanakkor volt egy olyan magyar képviselő is, aki félretette saját sérelmeit a kormánypártiakkal szemben, és nem szavazta meg a jelentést. Kovács Béla. Neki fontosabb volt az, hogy Magyarországról – főleg a mostani kormánya miatt – ne állítsanak ki negatív bizonyítványt, külföldnek ne az legyen rólunk a képe, hogy sehol sem tudunk összetartani. Pedig ha valakit, akkor őt megállás nélkül ütötte-verte – nem szó szerint – a kormányoldal, legyen elég csak a kémvádat felemlegetni.

Hirdetés

Fura dolog a matematika. De ahogy az egyenleteknek is, úgy a matematikának is csak egy végeredménye lehet. És nemcsak a korrektség számtana miatt.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.