Egy év lezárultával garmadával készülnek a különböző statisztikák, kimutatások és értékelések, hogy milyen is volt az elmúlt esztendő, amit magunk mögött hagytunk – talán abból a célból, hogy, örökké reménykedve, az újesztendő jobbra sikeredik majd. Életszerűbbnek és látványosabbnak érzem azt az idézetgyűjteményt, amit 2023-ban – természetesen szubjektív módon – a Magyar Hangban megjelent cikkekből válogattam össze.
Jó eséllyel nincs másról szó, mint egyetlen kivagyi, én mindent megtehetek mentalitású, király-jobbágyok pólusokban gondolkodó, historizáló ember ámokfutásáról. (György Zsombor)
Milyen sorsa lett volna, ha megéri a Bach-korszakot vagy a ’48-ból pragmatikus módon, de valamit mégiscsak engedő kiegyezést? Vagy el tudjuk képzelni Adyt a Horthy-korszakban, József Attilát a rideg vagy puhább kommunista diktatúrában? (Szerető Szabolcs Petőfiről)
A hiedelem, hogy az emberiség jóléte a termelés fokozásával elérhető, végzetes tévedésnek bizonyult. (Lányi András)
… egy oxfordi ösztöndíjasból atlantista konzervatívvá, majd az unió pénzén pszeudotürk térkősejkké lett Orbán valahogy mégiscsak illiberális autokráciát csinált ebből az országból. (Tompos Ádám)
Az élet minden területén jelen van, ezért úgy tűnik, mintha nem lenne ott sehol. (Kovács Valéria a klímaválságról)
Nagy frusztrációt jelez, ha a sportsikerekkel kompenzálsz. Győzelmeket propagandacélokra felhasználni, olimpiai aranyakra és egy főre zuhanó Nobel-díjasokra alapozni a nemzeti büszkeséget pedig übergáz. Magunkat nézzük le ezzel. (Kukorelly Endre)
Ne feledjük őket, olvassuk soraikat, és igyekezzünk tisztázni magunkban, milyen korszakot is hagyunk magunk mögött. (Lakner Dávid Duray Miklósról, Mécs Imréről, Tamás Gáspár Miklósról)
Azért kezdtem Lölő-jelenségezni, mert meggyőződésem szerint a Lölő-jelenséget – vagyis azt, amikor tehetségtelen, büdös lábú, alanyt állítmánnyal egyeztetni nem tudó, végtelenül ostoba, ízléstelen és tehetségtelen emberek zsarolás és más Btk.-s bűncselekmények útján ráteszik a kezüket sikeres vállalkozásokra – a jelenlegi hatalomnak módjában áll eltávolítani, kimetszeni, mint egy rákos daganatot. És meggyőződésem szerint ez roppant időszerű és szükséges. (Pesty László)
Orbán Viktornak az a varázsképessége, hogy az emberek jobban hisznek neki, mint a saját szemüknek. (Aranyosi Péter humorista)
Ha viszik a Porschét, akkor már nem érvényes a tizenegyedik parancsolat, akkor már nincs betyárbecsület, úgyhogy akár pofázni is lehet már. (Tompos Ádám)
A magyarok olyan morális állapotban vannak, hogy amíg krumplilevesre telik, addig vállalják a jobbágysort. (Puzsér Róbert)
Ez a rémálom volna ugye az idén májusban második alkalommal megrendezésre kerülő CPAC-Hungary, ami egy olyan maszkabál, ahol a konzervatív jelmezeiket egyfajta védőruhaként viselik a megjelentek, nehogy a naphosszat tartó identitáspolitikai testnedvköpülésben még rájuk fröccsenjen valami. (Tompos Ádám)
A magyar politika fókuszban lévő része már kellően lebutított ahhoz, hogy az igen/nem, mi/ők párosítás kíméletlen szembeállítása vezessen tartós politikai sikerre. (Nagy Attila Tibor)
Miért tisztelné a jogot és a törvényt, akinek világéletében a jog kijátszásával, a törvény kiskapuin keresztül kellett megtalálnia a boldogulása útját? Miért tisztelné a mások tulajdonát, ha egyszer megtanulta, hogy a tulajdon nem a tehetség és a szorgalom jutalma? (Lányi András)
A kapitalizmus gigantikus paradoxona az állandó fokozásra való kíméletlen törekvés. (Dévényi István)
Magyarország lakói elképesztő energiákat ölnek abba, hogy hazájuk legyen Európa első és a világ negyedik legkövérebb nemzete; a magas vérnyomás, a cukorbetegség és az elhízás okozta daganatos betegségek alig bírják tartani a tempót az alkoholizmussal. (Puzsér Róbert)
A társadalom legnagyobb nemzeti ünnepe a Black Friday – a kétségbeesett fogyasztás szomorú orgiája. (Konok Péter)
Rohanunk egy olyan katasztrófa felé, amit nem látunk előre, amire sem a lakosság, sem a politikai elit nincs felkészülve. (Stefano Bottoni)
Érdekes információelméleti paradoxon, hogy a helyes tudás mennyisége csökkent az ismeretelsajátítás lehetőségének a bővülésével. (Ablonczy Balázs történész)
Az embernek csak tévedésekkel átszőtt eszméi lehetnek Istenről. Gondolhatunk bármit, biztosan nem olyan. (Iványi Gábor)
A kisember emlékezete olyan csekély, hogy pár hét elteltével már arra sem emlékszik, hogy kitől kapta azt, amije van. A feudalizmusban kiutalt adomány a jótékony gondoskodás biztonságérzetét kelti a kisemberben – a döntő különbség a felelősségvállalás hajlandóságában és képességében, nem pedig az elért életszínvonalban mutatkozik meg. (Puzsér Róbert)
Mert bunkóság szerintem, hogy ebben a nemzeti büszkeségtől dagadó keblű, látogatóközpontoktól, turisztikai pályázatoktól, kilátástalan kilátóktól és lombkoronasétányoktól hemzsegő, letérkövezett országban a vendégek lenyúlásának legegyszerűbb módozatain túl semmi nincs rendesen kitalálva. (Lányi András)
Hosszú évtizedek szenvedése után tűnünk el a Földről, elviselhetetlen időjárás, éhezés és háborúk jönnek, ha nem változtatunk az életmódunkon. (Papp Dániel a klímaválságról)
Jól van ez így – mondta a választók kritikus tömege. (Szerető Szabolcs)
