Párizs baloldali polgármestere, Anne Hidalgo tavaly jelentette be, hogy Franciaország fővárosát 15 perces várossá kívánja alakítani. Ez azt jelenti, hogy ideális esetben egy nagyvárosban – még a külső városrészekben is – 15 perc alatt gyalogosan, kerékpárral vagy közösségi közlekedéssel el lehet érni mindent, ami a hétköznapi élethez szükséges: rendelőt, hivatalt, bevásárlási lehetőségeket, iskolát. Ahol erre lehetőség van, ott visszaszorul az autós közlekedés, ennek nyomában pedig mérséklődnek a dugók, tisztul a levegő, csökken a balesetek száma.
Mi, budapestiek ahhoz szoktunk hozzá, hogy ha elintéznivalóink vannak, akkor Pesten a Deák teret, Budán a Széll Kálmán teret érintve juthatunk el a célunkhoz és egy ügyintézésre, ha több helyre is mennünk kell, rámegy a fél napunk. Hidalgo elképzelése a 15 perces városról csak városi alközpontok létrehozásával valósítható meg – ez egyaránt igaz Párizsra, Budapestre vagy bármelyik nagyvárosra. Budapesten is vannak ilyen alközpontok, például a már említett Széll Kálmán téren túl az Etele tér, a Nyugati tér vagy a Baross tér.
Ilyen alközpont lehet Zuglóban a Bosnyák tér, amely a Nagy Lajos király útja, a Thököly út és a Csömöri út találkozásánál, gyakorlatilag a kerület mértani középpontjában helyezkedik el. Jelenleg azonban nem az. A Bosnyák tér arculatát most a valaha szebb napokat látott, korszerűtlen, lerobbant állapotú piac, a tönkrement aszfaltburkolatú utcák, a kissé balkáni állapotok határozzák meg. Méltatlan környezete ez Budapest második legnagyobb templomának, méltatlan Zuglóhoz, az itt élő több mint 120 ezer zuglóihoz, méltatlan Magyarország fővárosához.
Az elmúlt évtizedekben számos elképzelés született már a Bosnyák tér és környékének rendezésére, de most először születtek olyan tervek, amelyek valóban az itt élők érdekeit szolgálják. Az új zuglói városközpont nemcsak a XIV. kerületben, hanem egész Budapesten az egyik legelőremutatóbb fejlesztés. Zugló új városközpontjának tervei két egymástól független, de egymással szinergiában létező beruházást tartalmaznak. Az első, számunkra a legfontosabb egy önkormányzati fejlesztés, amely a jelenlegi piac helyén valósulhat meg. Itt hozzuk létre Zugló új, multifunkcionális főterét és itt épül meg az az épületegyüttes, amely magában foglalja a korszerű, de a hagyományos „Bosi” hangulatát őrző piacot, az új, jól felszerelt zuglói szakrendelőt és az önkormányzat új közigazgatási épületét.
Az új városközpont olyan problémákra ad fenntartható választ, amelyekkel Zugló évtizedek óta küzd, de mindeddig nem sikerült megoldani őket. Másokhoz hasonlóan én is szeretem a Bosnyák téri piacot, de ettől még tény, hogy elavult, zsúfolt, a feltöltése is nehézkes. Az új piac megőrzi majd az eredeti hangulatát, de a jelenlegi 4800 négyzetméter helyett összesen 8600 négyzetméterre bővül, mélygarázsok épülnek alatta, és erről a szintről történik majd meg a feltöltése is, egyúttal megszűnne a kaotikus közterületi parkolás és rakodás is. Megmarad az őstermelői piac és lehetőséget biztosítunk majd a bolhapiac működésére is. A piacosok jogos igénye, hogy a bérleti díjak (és persze ezzel az árak) az új épületben se szálljanak el, ezért szerződésben rögzítjük a fenntartó Budapest Vásárcsarnokai Kft-vel, hogy a bérleti díjak csak az infláció mértékével emelkedhetnek.
A kerület egészségügyi ellátásának gerincét most egyrészt az Örs vezér terei szakrendelő adja, amely ugyan egy népes lakótelep közelében van, mégis a kerület legszélén, a zuglóiak többségétől távol, másrészt a modern egészségügyi ellátásra alkalmatlan Hermina úti szakrendelő látja el. Az elmúlt években mindkét rendelőben versenyt futottunk az enyészettel, hogy a zuglóiak megfelelő ellátást kaphassanak, de valójában mindkét épület pénznyelő: aránytalanul sokat, összesen mintegy 7 milliárd forintot kellene költeni rájuk ahhoz, hogy legalább az évtizedekkel ezelőtti színvonalat elérjék. Ehhez képest az új szakrendelő a kerület kellős közepén szolgálná a zuglóiakat, és nem kerülne többe, mint a régiek toldozása-foltozása, nem beszélve arról, hogy azt a jelenlegi épületek fenntartási költségeinek kevesebb mint feléből lehet majd üzemeltetni.
Nem jobb a helyzet a közigazgatás terén sem. Aki ma Zuglóban hivatali ügyeket intézne, ezt csak több helyen, a kerületben elszórt hivatali épületekben teheti meg. Ezzel szemben az új önkormányzati épületben mindent egy helyen, gyorsan, kényelmesen, kulturált körülmények között lehet majd intézni, nem kell majd körbejárni a kerületet. Zugló jelenlegi önkormányzati épülete, a helyi közigazgatás központja most egy lakóházból átalakított épületszárny, ahol a kollégáknak nem ritkán 19. századi körülmények között kell 21. századi munkát végezniük. Az épület teljes felújításra szorul, cserélni kell a gépészetet, az elektromos hálózatot, a világítást, a nyílászárókat és a burkolatokat. Meggyőződésem, hogy gazdaságosabb egy új, Zuglóhoz méltó önkormányzati épületet felépíteni, a mostani épületet pedig visszaalakítani azzá, ami: lakóházzá.
Az új Bosnyák téri városközpont melletti területet Zugló Önkormányzata 15 évvel ezelőtt eladta, azóta többször is gazdát cserélt. Álmodtak már ide plázát, irodakomplexumot, ez a terület azonban ennél jobb lehetőségeket rejt, így a korábbi tervek szerencsére nem valósultak meg. Az ide tervezett új magánberuházást a kormány ugyan kiemelt projektté nyilvánította, így az önkormányzatnak nincs valódi mozgástere az ügyben, ennek ellenére nem sikertelenül igyekeztünk rábírni a vállalkozót, hogy emberi léptékű beruházást valósítson meg. A munkatársaim a megmondhatói, hogy nem egyszer ajtócsapkodásig fajuló vitáim voltak a beruházóval, de büszke vagyok rá, hogy rábírtuk őket: a megengedett 35 méteres, 12 emeletes épületek helyett legfeljebb 8 emeletes épületeket építsenek, és bár a jogszabály lehetővé tenné számukra 4000 lakás megépítését is, ezt sikeresen lealkudtuk 950-re. Persze mi is jobban örülnénk egy tisztán közcélt szolgáló funkciónak, azonban ez a terület már hosszú évek óta építési telek. Úgy érhetjük el a legjobb végeredményt, ha a zuglóiak számára a lehető legjobb kompromisszumot kötjük.
A tervezett magánberuházás során pláza helyett nyitott bevásárlóutcát alakítanak ki, esténként és hétvégén kihalt irodanegyed helyett élettel teli közösségi teret építenek rengeteg új zölddel, az építészeti minőségre pedig a világhírű Zaha Hadid Architects a garancia, amely kétségbevonhatatlanul a világ egyik legjobb építészirodája. Polgármesterként azonban számomra kiemelkedően fontos, hogy a Bosnyák tér környezete Zuglóhoz méltó módon megújul, a templom szomszédságában létrejön Zugló új főtere, megújulnak a környező utak és utcák, parkok létesülnek, ezen a szakaszon is megvalósul a Rákos-patak érintett szakaszának revitalizációja, és a hab a tortán, hogy mindez abból a több mint 11 milliárd forintból, amelyet a magánbefektető biztosít.
Budapest egyik legnagyobb problémája, hogy az olcsóbb megélhetés érdekében mind többen költöznek az agglomerációba, sok egykori zuglói polgár talált új otthonra Mogyoródon, Szadán vagy épp Veresegyházon. Ők azonban továbbra is bejárnak a fővárosba dolgozni, iskolába, bevásárolni vagy éppen orvoshoz, óriási környezeti terhelést okozva ezzel Zuglónak. Ugyan nem véletlen küzdöttünk azért, hogy a beruházó az eredetileg tervezettnél kevesebb lakást építsen, de azt is tudni kell, hogy ha egyáltalán nem épülnek lakások a városban, akkor mind többen költöznek majd ki a Budapest környéki településekre, és bizony, a többségük kocsival jár majd vissza, elviselhetetlen forgalmat zúdítva ezzel Zuglóra. Aki viszont a Bosnyák tér környékén vásárol majd lakást, annak Zugló 15 perces kerület lesz és nem jár majd mindenhová autóval.
Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy miből tervezi megvalósítani az önkormányzati fejlesztést az a Zugló, amelyet sok más önkormányzathoz hasonlóan iszonyúan megviselt a járvány, a nyomában járó gazdasági válság és a gyakran teljesen öncélú kormányzati fosztogatás. A teljes önkormányzati beruházás 13-15 milliárd forintba kerül, ez kevesebb mint 8 százaléka a Puskás Aréna árának. Az új szakrendelő kialakítására sikeres pályázattal 1,2 milliárd forintot nyertünk el, a felszabaduló épületek eladásából 4 milliárd forintra számítunk, a fennmaradó összeget pedig hitelből tervezzük biztosítani, amelynek a törlesztőrészleteit a magánberuházásból származó többlet helyi és kerületi adóbevételek biztosítják majd. Ez azt jelenti, hogy az új főtér, az új piac, a szakrendelő és az önkormányzati épület kialakítása nem von el forrást semmilyen más feladattól.
Sokan mondják, hogy Zuglóban az elmúlt évtizedekben kicsit megállt az idő, és ebben van némi igazság. Vannak, akik azt képviselik, hogy ne épüljön semmi, maradjon minden úgy, ahogy van. Vannak, akik a változás mellett állnak, de feltételekkel – közéjük tartozom én is. Az én álláspontom az, hogy a jelen fejlesztései a jövő örökségei. Rajtunk, ma élő, dolgozó, álmodó és építő zuglóiakon múlik, milyen Zuglót adunk át a gyermekeinknek, unokáinknak. Olyat, amit valami rosszul értelmezett patriotizmusra hivatkozva hagytunk a végletekig lerobbanni, vagy olyat, ami fenntartható, méltóképpen szolgálja az itt élők generációinak sorát és amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Én az utóbbira szavazok.
A szerző Zugló polgármestere
A Publicisztika rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
