Olybá tűnik, Orbán Viktor – kegyet gyakorolva – június 20-ával lemond a teljes felhatalmazás adta korlátlan hatalmáról, pénzügyminisztere, Varga Mihály pedig már be is nyújtotta a jövő évi költségvetési törvény tervezetét. Vagyis úgy tűnik, a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet sem okozott fennakadást a büdzsé tervezésében, ahogy a gazdasági válság ma még kiszámíthatatlan hatásai és a vírus második hullámának prognózisa sem jelentett akadályt.
A pénzügyi kormányzat optimizmusa szembetűnő. A 2021-es költségvetésben a koronavírus-világjárvány miatt várható gazdasági visszaesésről szóló előrejelzések ellenére 4,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak 3 százalékos infláció mellett, míg az államháztartási hiányt 2,9 százalékra tervezik. Ezzel együtt a veszélyhelyzet idején az önkormányzatokat sújtó megszorítások nemcsak megmaradnak, még súlyosabb elvonások jönnek. Míg Ausztriában a kormány 1 milliárd eurót (forintra átszámolva: 350 milliárdot) különített el az önkormányzatok számára, hogy a járvány miatt megnövekedett kiadásaikat képesek legyenek finanszírozni, addig a magyar kormány adó formájában – szolidaritási hozzájárulásként – tízmilliárdokban mérhető forrást von el az önkormányzatoktól. Idén az önkormányzatok összesen 43 milliárd forintot fizettek be szolidaritási hozzájárulásként, jövőre ez a „hozzájárulás” összesen 160 milliárd forint lesz.
A fővárosi önkormányzat esetében ez azt jelenti, hogy míg idén 10 milliárd forintnyi forrást vonnak el a különadóval, jövőre már 36,6 milliárd forintot fognak. Ezenkívül a költségvetés bevételi oldalára összesen 87 milliárd forintot terveztek az önkormányzatokhoz befolyt gépjárműadóból, ami azt jelenti, hogy a települések jövőre egyáltalán nem számíthatnak forrásra ebből az adófajtából.
A fővárosi önkormányzat vezetői természetesen sérelmezik a forrásmegvonást. Teljes joggal, hiszen a járvány miatti leállás az 1,7 milliós Budapestnek okozta a legnagyobb kárt, csak a BKV-nál 20 milliárdos a bevételkiesés. A fertőzésveszéllyel szembeni védekezés is itt emésztette fel a legtöbb pénzt. Több milliárdot kényszerült a koronavírus elleni védekezésre fordítani a főpolgármesteri hivatal. Ráadásul egy kormányrendelettel ingyenessé tették a parkolást, ezzel komoly, betervezett bevételtől fosztották meg az önkormányzatokat, miközben ennek kompenzációjáról eddig nem nagyon lehetett hallani.
Ugyanakkor tény, hogy a jövő évi büdzsé tervezete szerint összességében nagyobb forrás jut a helyi önkormányzatoknak 2021-ben, mint idén. Ebben az évben 739 milliárd forintból, míg jövőre 857 milliárd forintból gazdálkodhatnak a települések. A számokból úgy tűnik, mintha csak a panaszkodó ellenzéki vezetés alá került fővárost és kerületeket érintené hátrányosan.
Jól látszik, hogy a szép szavak ellenére az ellenzéki önkormányzatok ellehetetlenítésére, megbüntetésére törekszik a kormány. Ezt a célt szolgálja – mint ahogy azt Göd példáján láttuk – egy iparvállalat területének úgynevezett „különleges gazdasági övezetté” való kijelölése is, így ugyanis a helyi (ellenzéki vezetésű) önkormányzatot megillető adóbevételt a kormánypárti többségű megyei önkormányzatokhoz lehet átirányítani.
Figyelmet érdemel az is, hogy miközben a fővárostól jövőre 36,6 milliárd forintot vonnak el különadóként, majdnem pontosan ugyanennyit csoportosítottak át a magyar gazdaságvédelmi alapból egy május 19-én hozott kormányhatározattal a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására. Mivel az állam költségvetése közös zsebnek tekinthető, lényegében a fővárossal fizettetik meg az ország nagyvonalúságát. De mondhatnánk úgy is, hogy a kormányfő portyázott egyet a magyar büdzsében.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/22. számában jelent meg május 29-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/22. számban? Itt megnézheti!
