– Apa, ők mit csinálnak ott?
– Aláírást gyűjtenek!
– Stop Gyur-csány, stop Ka-rácsony…
– Igen, kisfiam, ügyes vagy, ez van a táblára írva, de siessünk, vár anya a posta előtt!
– Hát persze hogy ügyes vagyok, harmadikos vagyok már! Várj, apa! A „stop”-ot értem, de a karácsony miatt miért kell aláírást gyűjteni? Ráadásul senki nincs annál a kis asztalnál, a karácsonyt meg mindenki szereti, akkor hol vannak azok, akik aláírnak?
– Nem sokan vannak, igen. Karácsony és Gyurcsány is egy név, egy ember, nem ünnep egyik sem, sokaknak egyáltalán… Szóval ők élő, magyar emberek.
– Mint az a ráncos fejű öreg bácsi, akit a pékség melletti táblán láttunk sokáig, és akinek egy ilyen szarv volt a fején, mint Hellboynak.
– Valami olyasmi. Ő Soros, ő is magyar, meséltem róla, emlékszel, de ő már nagyon régen nem él Magyarországon, olyan, mintha nem is lenne magyar, de mégis az, szóval bonyolult. Az a szarv meg ilyen firkálmány volt csak, tudod?
– És Karácsonyért meg Gyurcsányért miért gyűjtenek aláírásokat? Valami bajuk van, segítenünk kell nekik?
– Nem, azok a bácsik, akik a pult mögött nyomogatják a telefonjukat, várják az aláírókat, egyáltalán nem szeretnének segíteni nekik, éppen ellenkezőleg, nem szeretik őket, és azt szeretnék, ha mások sem szeretnék azt a két embert, tulajdonképpen meg akarják állítani őket, azért a „stop”, ugye…
– …mint azt a várost ugye, azt is láttam azon a táblán, milyen kicsi voltam még akkor, emlékszel?
– Persze, fiam, már akkor is volt ilyen, az Brüsszel volt, azt szerették volna megállítani, de nem sikerült. Épp itt álltak akkor is a piac bejáratánál, és éppen ez a két bácsi, jól ismerem őket, minden aláírásgyűjtésnél ők vannak itt.
– Nekik akkor ez a munkájuk?
– Mondhatjuk így is, lehet, hogy nem is ingyen teszik azt, amit tesznek, pénz meg van bőven erre, tudod, én is meg anya is sokat dolgozunk, adót fizetünk, nem is keveset, és látod, ilyen dolgokra is felhasználják, mint ez a szép színes pult, ha jobban megnézed, még ingyentoll is van, szóval van pénz ilyesmire, de inkább ezt most hagyjuk.
– Persze, hagyjuk, mert látom, kezdesz picit ideges lenni. De miért gyűjtenek aláírásokat magyar emberek magyar emberek ellen? Nem elég, ha mindenki magában tartja, ha nem szeret valakit? Én sem kedvelem Kristófot, mert ha focizunk, mindig azt akarja, hogy kapus legyek, néha össze is veszünk ezen, aztán persze kibékülünk, de nem gyűjtünk aláírásokat egymás ellen.
– Igen, igazad van, Marcikám, de itt más a helyzet. Látod, még mindig nincs senki a pultnál. Úgy néz ki, nem sokan szeretnék aláírni azt a papírt. Nos, itt az a helyzet, hogy akik aláírást gyűjtenek, parancsot hajtanak végre, mint Hellboy néha. Az egész országban ott ácsorognak ezekkel a pultokkal az utcasarkokon, és végrehajtják azt az utasítást, amit a pártjuk parancsol számukra. A cél, hogy veszekedést szítsanak az emberek között, és egyáltalán nem olyat, amilyenben te szoktál részt venni Kristóffal. Az a két ember, aki ellen hergelik – ezt a szót majd később elmagyarázom – a többieket, sok ember számára szimpatikus, sok százezer, még talán milliók számára is. A lényege ennek az aláírásgyűjtésnek az, hogy az ország egyik fele utálja a másikat, ezt szeretnék elérni, tudod? Igen, itt az a cél, hogy magyar emberek magyar embereket gyűlöljenek – ezt a szót is megbeszéljük majd…
– Tudom azért, hogy mit jelent gyűlölni, én például gyűlölöm a paradicsomfőzeléket, nem szeretem, de Kristófot nem gyűlölöm. Még mindig nem ment oda senki. Nem sokan akarnak gyűlölni, apa?
– Hát igen, talán egyre kevesebben, felszólításra nem lehet utálni valakit, de nekik ott muszáj rávenni az embereket arra, hogy gyűlöljék azt a két embert.
– Nem szép dolog.
– Sajnos ez egy tudatos dolog, kisfiam. Oka van, hogy kiálltak oda, és hogy megpróbálják összeugrasztani az embereket. Azt szeretnék ugyanis, ha mindenki azt érezné, hogy az a két ember, Gyurcsány meg Karácsony mindenki ellensége, hogy aztán elmondhassák mindenkinek, hogy ők majd megvédik az embereket tőlük, érted?
– Hát ezt már nem nagyon, apa, ehhez már felsősnek kellene lennem…
– Nem, kisfiam, ehhez nem kell felsősnek lenned, ez bizony alsó tagozat, teljes mértékben! No menjünk, Anya integet, látod?
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/38. számában jelent meg, szeptember 17-én.
