Az utóbbi időkben sajnos a tenyésztők világszerte sokkal inkább az olykor extrém piaci igényeket igyekeztek követni, semmint a születendő kölykök (és hosszabb távon az egész fajta) egészséges fejlődésének szempontjait.
A hazai állatvédelem egyre szaporodó feladatainak túlnyomó többségét magára vállaló, több mint négyszáz civil szervezet nyomorúságos helyzetéhez képest a százmilliós támogatási keretösszeg gyakorlatilag semmi, még szépségflastromnak sem alkalmas.
Az állatvédelem, s azon belül a tűzijátékok elleni fellépés igenis kiváló (és nem mellesleg, ideológiamentes) téma, ami nagyon is alkalmas lehet tömegek megmozgatására és felrázására, a közbeszéd és a média tematizálására, arculatépítésre, népszerűség szerzésére.
Az állatmentők 2021-22-ben az összeomlás szélére kerültek: egyre több a kidobott, elhagyott, rosszul gondozott állat, drasztikusan növekednek a menhelyek költségei, visszaesik az örökbefogadási kedv és az adakozási hajlandóság.
A kormány állatvédelemmel kapcsolatos öntömjénező nyilatkozatai nagyjából olyanok, mintha egy súlyos-halálos kórban szenvedő beteg orvosa azzal dicsekedne, hogy két éve már megmérte a páciens lázát.
Csukás István „zöld filozófiája”, természetvédelmi gondolati alapján Cakó Ferenc közreműködésével homokanimációs film, illetve környezetvédelmi oktatási segédanyag készül.
Vannak már törekvések a természetmentes természet létrehozására: nagyvárosi vagy üdülőhelyi lakóparkok és társasházak, ahol néhány díszfát és pár négyzetméter pázsitot leszámítva minden beton és térkő.
Az állatvédelem az összeomlás szélén áll. Azonnali nagy összegű támogatás híján beláthatatlan következményekkel kell számolni.
A nyírségi (és számos más) böllérfesztiválon történt brutális kegyetlenségek margójára.
Az elmúlt egy-két év tanúsága szerint az érdemi változtatásokra, illetve az ezekhez szükséges anyagi eszközök biztosításra nincs akarat.
Az államnak propagandaszólamok helyett kutya kötelessége érdemi segítséget nyújtania a civileknek.
A kormányfő az állatok világnapján fekete macskát simogatott.
Miért tartom vészjósló példának az állatvédelem ügyét az uniós elvárások kapcsán? A válasz egyszerű: mert minden törvény csak annyit ér, amennyit be tudnak (vagy be akarnak!) tartani belőle.
A problémáról egyre több szó esik, nemrégiben a belga köztévé is bemutatott egy ezzel kapcsolatos riportot, amelynek egyik negatív főszereplője egy magyar állatorvos volt.
Az állatvédelem frontvonalában dolgozó, állatmentéssel, gyógyítással és rehabilitációval foglalkozó, menhelyeket működtető, örökbeadást szervező (zömmel civil) szervezetek semmilyen valós segítséget nem kaptak, nem kaphattak.