Reális és előremutató megoldást egyedül a nemzeti közösségeink autonómiatörekvéseinek előmozdítása útján lehet elérni.
Soha ilyen kellemetlen feladat rá nem hárult, egyértelműen maga, az ő élete volt a tét, és semmi apróságért nem felelhetett.
Hogy egy rongy lesz, egy senki, elvész belőle a tartás, mint megvágott húsból az erő, hát ezt is megérte, ki gondolta volna, hogy ezt teszi a háború az emberrel.
Szeptember 13-ig látható a Nagy István életművét bemutató átfogó tárlat a budapesti Kieselbach Galériában.
Miközben Soros György személyét jó ideje főállású mumusként használja a magyarországi politika, üdítő szellemi élményt jelenthet az egybites üzeneteknél többre vágyók számára betekinteni abba, milyen személyes tapasztalatok és életszemlélet-örökség alakította a híres-hírhedt üzletember és mecénás világnézetét.
Józan román publicisták azt mondják: a temető a halottaké, ők már megbékéltek egymással. Ha mi is akarunk még élni, hagyjuk őket békében nyugodni.
Két egymás tagadására épülő rendszer, Horthyék és a kommunisták tekintettek rá legitimációs forrásként. 1990 óta azonban nagyjából nem tekintünk rá sehogy.
A Trianonhoz vezető út folyamatos öncsalással volt kikövezve, és ugyanezeket a köveket rakja le nagy energiával Orbán Viktor rezsimje most, újra.
A Hargita megyében található magyar–osztrák katonai temetőben a helyi hatóságok segítségével román kereszteket és emlékműveket emeltek, annak ellenére, hogy egyetlen román katona sem nyugszik ott. A nagyszabású avató május 17-én lesz.
Nagy László valahol az északi fronton harcolt a Monarchia hadseregében, majd orosz fogságba esett. Ezzel indult el majd hét évig tartó hadifogolyléte, amelynek során megjárta Oroszországot, Ázsiát és a Távol-Keletet.
A vurstlizene csak ideig-óráig tudta túlharsogni a színfalak mögött meglévő nyomort, és ezt a világot végül nem is a háború sodorta el.
Ha az az elejtett puskából származó golyó nem találja el a szerencsétlen Horthy Béla combját, bizonyos dolgok feltehetően másként alakulnak a magyar és a közép-európai történelemben.
Van két fénykép róla. Helyesebben van egy harmadik is, amelyiken ő maga nem látható, ám valamiként, úgy vélem, mégis csak összekapcsolható vele.
Czakó Balázs közvitéz élete árán megvédte a magyar föld egy darabját, Balassagyarmat így ma is magyar.
Mindenekelőtt különbséget kell tenni az első köztársaság és a tanácsköztársaság között, abbahagyva a kettő összemosását.