A művész figurális festészete áll a Szépművészeti Múzeum nagyszabású Renoir-kiállításának középpontjában.
A száz éve született Reigl Judit alkotásaiból látható kiállítás október végéig a Kiscelli Múzeumban.
40 éve hunyt el Kontuly Béla festőművész, a rózsadombi és vízivárosi templomok freskóinak alkotója, akit kézről kézre adtak a ferencesek.
A véletlenek összjátékának köszönhető, hogy egy olyan életmű megszülethetett és az utókor számára is fennmaradhatott, mint a magyar festészettörténet egyik legkülönösebb művészéé, Csontváry Kosztka Tivadaré. A festő műveiből nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.
Gulácsy Lajos eddigi legösszetettebb életmű-kiállítása nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában.
Meghosszabbítva: április elejéig még látható a Vaszary-tárlat a Magyar Nemzeti Galériában.
Közel hatvan év után újra láthatja a nagyközönség a bécsi szecesszió nagymestere, Gustav Klimt 1907-es Vízi kígyók II. című olajfestményét.
„Festem a százharmincharmadik szomorú kisasszonyt a Képcsarnoknak. Mikor festem már a magam dolgát?”
Mácsai István egyedi hangulatú és témavilágú képein ugyanúgy felbukkanhatnak reneszánsz vadászok a Szent István körúti havas tájban, mint egy oroszlán a bérház gangján. A száz éve született festőművész munkáival a Kiscelli Múzeum kiállításán találkozhatunk.
Hová tartozunk? Ismerős kérdések, amelyek immár több mint másfél évszázada időről időre fel-felbukkannak a magyarországi közbeszédben. Erről beszélgetett Veiszer Alinda Nyáry Krisztián irodalmárral és Rockenbauer Zoltán művészettörténésszel.
Látványos album született, amely Szurcsik József házfejű embereitől Gaál József megnyúzott szatírján át Baksa József hátborzongató Minótauruszáig térképezi fel a pokol aktuális jelentésrétegeit.
Először látható átfogó kiállítás El Greco műveiből Magyarországon.
Váli Dezső festőművész a zsidó temetőkről, Isten köpenye szegélyéről és a Lukács fürdő úszómesteréről. Interjú!
Anna Weyant a németalföldi aranykort idézve ábrázolja a nők kiszolgáltatottságát, miközben a pletykák szerint sikerét csak befolyásos szeretőjének köszönheti.
Hogy a szőlőnek, bornak istene van, szinte természetes, van rá elég jelölt az olimposzi tablón. Ám hogy a kilenc múzsa közül kettőt is feldíszítsenek vele, az már az ásó megdicsőülése, a kapa mennybemenetele, a metszőolló apoteózisa!
Lányi András Karátson Gáborról megjelent kötete egy páratlan, ám kevéssé ismert életút és életmű rendhagyó bemutatása, amelyből múltunkról, a sajátosan kelet-európai létezési módról is sokat tanulhatunk.