A modernitás mindent ellenőrizni, birtokolni akar, és amikor kiderül, hogy ez lehetetlen, annak eredménye az elidegenedés.
Elsőre szokatlannak tűnhet az állítás, hogy manapság többségben vannak azok, akik nem hisznek a szabad akarat létezésében.
Súlyos, misztikus és zaklatott, egyáltalán nem tipikus könyv Puzsér Róbert Metafizikája, mely önmagunk és a tárgyi világ érzékelhető valóságán túli igazságok, analógiák, rejtett összefüggések kozmikus birodalmára figyelmeztet.
December 3-án, az Óbudai zsidó temetőben helyezik örök nyugalomra a november 27-én elhunyt Vajda Mihályt. A filozófusra emlékezünk.
A Széchenyi-díjas gondolkodó nyolcvannyolc éves volt.
F. A. M. műve jóval több mint filozófiai és vallási nézeteinek kifejtése – sokkal inkább komplex, logikailag koherens alkotás, amelyben a szerző kísérletet tesz a materialista gondolkodás téziseinek lerombolására.
Miért jellemző annyira korunkra a kötődésképtelenség? Hogyan jutottunk oda, hogy addig keressük a „tökéletest”, amíg végül kifutunk az időből?
A hetvennégy éves korában elhunyt filozófusra emlékezünk.
A mai „kényszerítő körülmények” (vagyis a valóság) arra sürgetnek bennünket, hogy megálljunk, és megkérdőjelezzük mélyen rögzült feltételezéseinket, amelyek keretében tudjuk csak elképzelni az élhető és élni érdemes világunkat.
„Sokan beszélnek kompországról, de stéget vizionálnak.” Kassai Lajos lovasíjász-világbajnok kaposmérői birtokán töltöttünk egy napot. Videóval!
Lányi András Karátson Gáborról megjelent kötete egy páratlan, ám kevéssé ismert életút és életmű rendhagyó bemutatása, amelyből múltunkról, a sajátosan kelet-európai létezési módról is sokat tanulhatunk.
Budapesten járt korunk népszerű gondolkodója, Byung-Chul Han, aki szerint egyre inkább magunkba vagyunk zárva, a virtuális világ pedig elfordít a többi embertől.
Simone Weil a pénzt, a gépimádatot és az algebrát nevezi meg, mint a mai civilizáció szörnyszülötteit. A pénz legyőzte az életet, az algebra legyőzte a tudományt.
William Lane Craig művének nagy érdeme, hogy nem egyszerűen felsorolja a teisták érveit, hanem összefoglalja azokat a vitákat, amelyek ezekkel az érvekkel kapcsolatosak.
Kevés olyan ember van, akinek a nekrológjában mindez valóban elismerésként hatna: „pontosan tudta, hogy milyen ember, és esze ágában sem volt változtatni önmagán.”