Miben különbözött a miénktől a cseh és a lengyel demokratikus átmenet? Miért vették komolyabban szomszédaink az igazságtételt, hogyan látnak bennünket napjainkban Csehországban és Lengyelországban? Interjú!
Az alvóbolsevik fideszesek eddig sem adták jelét, hogy leszámítva a szövegelést ne volnának idegenek számukra a marxista megoldások; tudják: azt kell figyelni, amit tesznek, nem amit mondanak.
Hiába rejtették el felmenőim a hozzájuk tartozó lovakat olyan félreeső helyeken, ahol egyszerű halandó sohasem találta volna meg őket, ezek az idegen emberek, vagyis a „ruszkik” csalhatatlan szimatukkal odataláltak.
A vádak csak az Államvédelmi Hatóság központjában hangzottak el, ahová lefüggönyözött Pobeda szállította. Gyéren világított helyiségben vették le róla a csuklyát, amit még a kocsiban rángattak a fejére.
Egy könyv a tekintélyelvű rendszerek születéséről és természetrajzáról, Orbán illiberalizmusán, Putyin autokráciáján, Trump Twitter-kormányzásán, és Hszi Csin-ping hitelközpontú gyarmatosításán keresztül.
A mélyállam építéséhez kiváló eszköz a Gramsci által tollba mondott kultúrharc metodikája, illetve a célok megvalósítását segítő felsőoktatási intézmények alapítványi einstandolása.
Meggyőződésem, hogy Nagy Imre tragikus sorsát csak két másik, hasonló hátterű politikussal együtt érdemes megítélni. Az egyik Alexander Dubcek, a másik pedig Mihail Gorbacsov.
Kornai János kötetének különlegessége, hogy fejtegetéseinek témáit egészen más szempontokból világítja meg, mint elődjei.
A könyv óriási hatással világítja meg, mekkora erővel képes szétzúzni a történelem egy soknemzetiségű, békés kis közösség életét.
Ma már egyikről sem esik szó, mintha soha nem szerepeltek volna politikusok beszédeiben, propagandistává züllött újságírók és ideológusok írásműveiben.
Korabeli szemtanúk beszámolóira lenne szükség, hogy tisztázzak, mit is találtak pontosan a szakemberek.
Noha 1946-os kikiáltás után alig több, mint három és fél évet élt, így is jobban járt, mint hónapokig fennálló, 1918-19-es elődje.
Nem lehet elégszer elmondani: az ökológiai politika ott kezdődik, ahol bal- és jobboldal fogalma értelmetlenné válik.
Demeter Szilárd minapi eszmefuttatása – miszerint ma „Európa Soros György gázkamrája” – a tomboló újfideszes országrontás kvintesszenciája.
Van-e helyes választás akkor, amikor az egyén és a közösség, az önfeláldozás és a kötelesség között kell dönteni?