Munkatábor nyomaira bukkanhattak Prágában az egykori Sztálin-kolosszus árnyékában

Munkatábor nyomaira bukkanhattak Prágában az egykori Sztálin-kolosszus árnyékában

Prága látképe a Légiósok hídjáról (Fotó: Balogh Roland/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Meglepő felfedezésről számoltak be cseh régészek: egy munkatábor nyomaira bukkantak Prága szívében. A brit The Guardian beszámolója szerint a létesítmény mindeddig ismeretlen volt a szakemberek számára.

A tábor az óvárosban állt, a vártól északra fekvő, szintén a Moldva-folyó partján elterülő Letná parkban. A helyszín pikantériája, hogy korábban e stratégiailag fontos dombtetőn állt minden idők egyik legnagyobb Sztálin-szobra, amelyet 1955 emeltek, majd nem sokkal később, 1962-ben le is romboltak. A 15,5 méteres kolosszus talapzata a mai napig látható. A szobrot tervező Otakar Švec egyébként annyira elszörnyedt a „teremtményétől”, hogy egy nappal a leleplezése előtt öngyilkosságot követett el.

A most feltárt munkatábor ettől északra, a Sparta Praha labdarúgó-csapat jelenlegi stadionjával szemben helyezkedett el. A régészek három, faszerkezetű barakkot figyeltek meg, amelyek egyenként 40-40 fő elhelyezésére lehettek alkalmasak. A cseh akadémia régészeti intézetének szakembere, Jan Hasil a prágai archívumok mélyén megtalálta a létesítmény terveit, illetve a kivitelezéshez használ korabeli légifotókat is a helyszín kijelöléséről.

– A náci és a kommunista időkben épített táborok sajátosságait lehet megfigyelni a prágai létesítménynél is – mondta a brit lapnak Hasil. Noha az eredeti tervek szerint betonból építették volna a barakkokat, végül fából készültek el az épületek, amelyek padlója csupasz föld lehetett. A szakemberek szerint az itt fogva tartottak kifejezetten rossz körülmények között tengődhettek. A kutatók feltételezései szerint a létesítményben „politikailag megbízhatatlan” katonákat és munkásokat dolgoztathattak, és az 1950-es évek elején lehettek használatban.

A Prága XX. századi történetét bemutató múzeum igazgatója szerint az, hogy a feltárt létesítmény munkatábor lehetett, egyelőre csak feltételezés. Vít Fojtek úgy véli, sok jel mutat a vélt funkciójára, ám több történelmi bizonyítékra – például korabeli szemtanúk beszámolóira – lenne szükség, hogy tisztázzak, mit is találtak most pontosan a szakemberek.