Németország balti-tengeri partjai mentén (tehát a tenger alatt) egy hajdani fal részletét tárták fel a búvárrégészek.
Fél évszázaddal ezelőtt fedezték fel Kína (és a világ) egyik legismertebb régészeti leletegyüttesét: a 2200 éves agyaghadsereget, az országot egyesítő első kínai császár halálon túli testőreit.
A rókát az emberek mellé temették, ráadásul még meg sem ették előtte. Úgy tűnik, hogy szerették.
A 3500-4000 éves vörös pigmentet tartalmazó, kőböl faragott fiolát egy megáradt folyó mosta ki egy temetőből.
A Viminaciumban talált építményt feltehetően Caracalla császár tiszteletére emelték a III. század elején.
Egy római szentély egy lakópark területén nem „csak” egy nyűg és teher kellene, hogy legyen a modern beruházók számára, hanem egy soha vissza nem térő lehetőség.
Út két világ között: a Bécsi út 96/B-ben folytatott ásatás változatos és gazdag leletanyagot produkált a gyerekjátékoktól a vízvezetékig. Személyes visszaemlékezés!
A halálakor 35 és 50 év közötti férfi lábfejére a görög ábécé első és utolsó írásjele is felkerült isten örökkévalóságára utalva.
Az egykor itt állomásozó legio II adiutrix életét bemutató új tárlattal és látványsétánnyal bővült az óbudai Aquincumi Múzeum, amely újabb életet lehel Magyarország legnagyobb ókori római gyűjteményébe.
Athén szerint túl sok a turista, és ezt nem bírja el a népszerű régészeti rommező. Jövő tavasztól egy központi online helyfoglalási rendszert vezetnek be, szinte az összes görögországi emlékhelyre csak így lehet majd bejutni.
Meteoritból származó ötvözetek felhasználásával öntött tárgy a feltételezések szerint a mai Észtország területén készült, és onnan jutott el Svájcba.
Korábban komoly szakmai viták folytak arról, hogy Marokkóba milyen úton jutott el az újkőkori forradalom. Az Uppsala Egyetem vezetésével kilenc személy maradványainak genetikai vizsgálatai azt mutatják, a Magreb-térség egy igen heterogén, virágzó környezet lehetett.
Több száz amforát rejtett a roncs.
Nem hétköznapi ókori római építési feliratra bukkantak 1900-ban, Budapesten: az uralkodó ünneplésére létrejött kultikus
egylet és az ő talányos helyiségük.
Egy hajdani pékség épületében folyó ásatások közben a régészek feltártak egy falfestményt, amely egy pizzára megszólalásig hasonlító lepényt ábrázol, különböző feltétekkel.