A mai fiatalok által ismert Magyarországon soha nem zajlott kormányváltás, nem folytak tényleges tétre menő politikai viták, nem csaptak össze versengő trendek és elitek – az étlapon már csak egyetlen tétel szerepel.
Van-e valamiféle garancia arra, hogy az 1990 februárjában létrejött nemzetbiztonsági szolgálatok gyakorlatában nem fordult-e elő az, ami a Varga-Völner-ügyben kitudódott? Utána lehet-e ennek járni, meg lehet-e erről győződni?
Zárug Péter Farkas Csurka elveiről, hibáiról, antiszemitizmusáról, konzervativizmusáról. Interjú!
1987 és 1994 között a művészvilág 55 elismert kiválósága volt hajlandó átvenni Spéter Erzsébet magáról elnevezett díját. Volt köztük, aki kétszer is. Példájuk igencsak ártalmassá vált a hazai művészek méltóságának értékállóságára nézve.
Nem működtek magas színvonalon az állami szolgáltatások 2010 előtt, egy kivételével megbuktak a kormánypártok a soron következő országgyűlési választásokon. Nem működik jól az állam azóta sem, a Fidesz mégis sorra nyeri a választásokat. Hogy van ez?
Orbán Viktor és rendszere nem tisztel sem demokráciát, sem jogállamot, sem népet, sem nemzetet, sem Istent, sem embert, mert a kommunista nem vész el, csak átalakul.
A kormányfő közelgő születésnapja előtti napokban egykori politikustársait, ismerőseit kérdezzük arról, hogyan emlékeznek rá. Elsőként Fodor Gábort.
1990-től mást sem nagyon csinálunk, csak kapkodjuk a fejünket. Hol jobbra, hol balra.
A mostani húszévesek közül egyre többen jutnak például arra a következtetésre, hogy ha a hazai adottságok ezek, és nekik választaniuk kell az új párthűbéri rendszer és a régi államszocialista örökség között, akkor mégis inkább egy másik országot választanának.
Végül is érdekes volt (most pediglen születésnaposan nevetségesen túloptimista leszek) az első ötven, sokkal többet láttam, éltem, tapasztaltam, mint amiről 18 esztendősen Sátoraljaújhelyen ücsörögve ábrándozni sem mertem.
A kialakult helyzetért a politikusok és a titkosszolgálatok a felelősek.
A művészet segít, hogy jobb emberré váljunk – vélte középiskolás korában Eszter, Hidas Judit új regényének főszereplője, egyben elbeszélője, aki az egész életét meghatározó maximalizmussal falta akkoriban a könyveket.
Amit a rendszerváltozás idején ledaráltak a szolgálatok, azt ember vissza nem varázsolta.
A magyar társadalom valamiért különösen védtelen a gondolkodásán tett hatalmi erőszakkal szemben. A kormány pedig úgy jutalmaz és büntet, ahogy alattvalókat szokás.
Mit akar majd a NER-ből szabaduló nemzet? Európát? Polgári demokráciát? Miben higgyünk? Újabb apuban? Erős kezű vezető 2.0-ban? De hát most vagyunk túl „az” Orbán Viktoron – ebben legalább egyetértés lesz.