A madárének bonyolultságának megértésében a hálózatelméletet is segítségül hívták. Örvös légykapókat vizsgálnak a Visegrádi-hegységben.
Lányi András egy pontosan kidolgozott elmélettel kérdőjelezi meg a fogyasztásba belefásult társadalom politikai-ideológiai alapú elvárásainak hitelességét.
Nemcsak haszonkertekre van szükségünk, hanem díszkertekre, sőt vad- és erdőkertekre is, ha a földet nem kizsákmányolni akarjuk, tönkretenni, hanem fenntartani és együtt élni vele.
Évtizedek óta jelzik halk szavú tudósok, hogy semmiben nem ismerünk mértéket, hogy az életformánkkal megöljük a Földet.
A kétezres évek elején nem gondolta volna, hogy a klímaváltozás ilyen gyorsan ekkora hatással lesz az életünkre – mondja Török Zoltán természetfilmes.
Afrikában romlik a helyzet nagyon valószínű, hogy a népesség növekedése miatt.
Újragondoljuk-e vajon a gazdaságról (például a humán erő megbecsültségéről), környezetvédelemről, turizmusról, egészségügyi ellátórendszereinkről alkotott elképzeléseinket?
Budaligeti élőhelyüket építkezés fenyegeti. Van megoldás, de sok időbe telik, míg a bürokrácia mozdul.
Zöldre festési PR-kampány zajlik a természetvédők szerint, néhány jól hangzó érvvel próbálják a fogyasztót befolyásolni az agrárcégek.
A magyar emberek szelíd többsége a gólyákkal van, és még tanul is tőlük, türelmet, alázatot és kitartást.
Hogyan utazzunk, hogy ne tegyük tönkre mindazt, amelyért egyáltalán útra kelünk? Túlzásba vitt és fenntartható turizmus.
Idén minden korábbinál előbb eljött az Ökológiai Túllövés Napja.
Egy csalán marad csak talpon a vidéken, mert azon éppen katicabogarak párosodnak, rendes magyar petytyesek. Maradék partizánok a kínai invázió tengerében.
A fecske a magyar néplélek szerves része, akár a gólya. De a nép lelketlenné vált, akár a császár, és leveri a fészket. A fecske emlékszik minderre.
Paradicsomi körülmények plutóniummal nyakon öntve, kakukkolni nem tudó kakukkokkal.