Ki a legfogékonyabb a kódfejtésre, programozásra? A helyiek kizsákmányolásával igazták le Amerikát a konkvisztádorok. Metanotróf baktériumok és a férgek. Kik hagyták a legnagyobb változást az európai tájképen? E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Nem az első földművesek, hanem egy később érkező populáció okozta a legnagyobb változást az európai tájképen – írják egy friss tanulmányban uniós és brit szakemberek. Kutatásukban az elérhető régészeti-genetikai adatbázis alapján azt vizsgálták, milyen nyomot hagytak a kontinensen a beáramló populációk. Egyrészt arra a következtetésre jutottak, hogy az egyes migrációs hullámok környezetre gyakorolt hatása eltérő intenzitást mutat. Az első hatások a mai Törökországban található Anatólia felől, bő tízezer éve érkező első földművesek részéről érték Európát, ám korántsem ők alakították leginkább a tájképet, hanem egy bronzkor eleji (nagyjából ötezer éve) az orosz sztyeppe felől a Fekete-tenger térségének érintésével Európába érkező csoport.
A gödörsíros kurgánok népének kultúrája, azaz a Jamna-kultúra volt az, amely egyebek mellett a lótartást és a kereket – egyúttal a laktózfeldolgozásért felelős gént is – magával hozta. A tanulmány arra is rámutat, hogy a korai génállományok – akár térképen is ábrázolva – a mai napig kimutathatóak a kontinens populációiban.
Izgalmas felfedezést tettek a Washingtoni Egyetem szakemberei: a kódfejtésre, programozásra leginkább az olyan kognitív képességekben jó emberek a leginkább fogékonyak, akiknek könnyen megy az új nyelvek elsajátítása. Így a közhiedelemmel ellentétben ennek, de akár még a jó problémamegoldó készségnek, az emlékezőtehetségnek, valamint a könnyed gondolkodásnak is fontosabb a szerepe ebben a tanulási folyamatban, mint az alapvető matematikai ismereteknek vagy a számolókészségnek. Nem hiába hívják nyelvnek a programnyelvet, aki pedig jó a nyelvtanulásban, az a leginkább fogékony a kódolásra.
Chantel Prat és kollégái olyan 18 és 35 év közöttieket vizsgáltak, akik soha nem tanultak programozni, és az általános célú, nagyon magas szintű programozási nyelv, a Python elsajátítása közben azt figyelték meg, hogy a számolókészség nagyjából 2 százaléknyi pluszt ad hozzá tanulási folyamathoz.
Történelmi közhely, hogy a spanyol hódítók technikai fölényükkel, lőfegyvereikkel igázták le Közép- és Dél-Amerika őslakosait a XVI. század elején. Egy friss tanulmány most árnyalja a képet. A meglévő korabeli írásos, néprajzi forrásokat összevetve a modern régészeti megfigyelésekkel ugyanis az látszik: a hódítók – akik nem értettek a rézöntéshez – a helyiek ércmegmunkálási tapasztalatait, technikáit felhasználva készítették, szervizelték fegyvereiket.
Erre bizonyíték a mexikói UNAM és az amerikai MIT egyetem kutatói szerint az a kézi fújtatóval felszerelt olvasztókemence, amit a Csendes-óceánhoz közeli El Manchón lelőhelyen tártak fel Mexikó középső részén. A helyi technológiákkal készült szerkezettel gyorsabban, egyúttal nagyobb mennyiségben lehetett rézalapú muníciót készíteni a lőfegyverekbe. Következtetéseik szerint a spanyolok különféle alkukkal, zsarolással, fenyegetéssel arra kényszerítettek őslakos fémműveseket, hogy őket szolgálják. Így az a faramuci helyzet állt elő, hogy a helyi segítséggel igázták le a lakosságot.
Érdekes szimbiózisra leltek a kaliforniai Caltech és a Occidental College kutatói a tengerfenéken: a metanotróf baktériumok közé tartozó Methylococcaceae család a metánból nyert energiáját és szerves utánpótlását átadja a gyűrűsférgek törzsébe tartozó, a mélyben élő soksertéjű fajoknak. A szakemberek Kalifornia déli részén és Costa Ricában 1800 méter alatt megfigyelték, hogy a metánból táplálkozó baktériumok a férgeken „taxiztatják” magukat, miközben utóbbiak energiát nyernek „utasaikból”.
A metánból történő energiavételt a felszínre felhozott férgek vizsgálata is igazolta. A tudósok hangsúlyozzák, át kell értékelni mindazt, amit a – fosszilis energiakutatás számára egyre fontosabbnak számító – mélytengeri mentánkürtők ökoszisztémájáról gondolunk.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/15. számában jelent meg április 9-én
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/15. számban? Itt megnézheti!
