Nagyapám a disznóit jobb körülmények között tartotta, mint ahogy milliószámra ma élnek a bádogvárosokban – többek között erről beszélt Áder János szerda délelőtt, a Corvinuson tartott előadásában. A korábbi köztársasági elnök a globális fenntarthatósági- és klímafolyamatokat elemezte, szóba hozva a jelentős aszálykárokat, a veszélyben lévő erdőket is. A helyzetről persze leginkább politikamentesen beszélt, a magyar kormány tevékenységével szemben még bújtatott kritikát sem igen fogalmazott meg. Viszont pozitív kontextusban emlegette a kritikusabb konzervatív alapállástól sem ódzkodó Ürge-Vorsatz Diánát. Kiemelte, örömteli a tudós szerepe az ENSZ tanácsadó testületében.
A korábbi államfő szóba hozta az ENSZ hét évvel ezelőtti közgyűlését, ahol az egyik fenntarthatósági célként a tiszta vizet jelölték meg. Mégis csak eltelt bizonyos idő 2015 óta, hogyan állunk időarányosan a megfogalmazott célokat illetően? Áder szerint nem különösebben jól, ami a célok, különösebben a szankciók teljesülését illeti. Viszont szerveztek azóta három vízügyi világtalálkozót Magyarországon, ezeknek köszönhetően pedig magyar cégek jelentek meg a piacon. Kenya második legnagyobb városában például magyar cég építi már a víztisztítót, az országon belül már az ötödiket. Pedig komoly vetélytársai is voltak, jegyezte meg Áder.
A víz három drámáját emlegette Áder: a sok, a kevés és a szennyezett víz problémáját. A demográfiai robbanás szempontjából a kevés víz külön tragikus, az elmúlt egy évben több mint hét Magyarországnyival nőtt a világ népessége. Most tartunk közel nyolcmilliárdnál, 2050-re elérhetjük a tízet is. Évtizedek múlva már ötmilliárd ember lakhat vízhiányos régióban, ez pedig szörnyű következményekkel fog járni a gazdaságra és társadalomra nézvést. Eközben a föld felszíne felett lévő édesvíz aránya a teljes édesvizeken belül 0,007 százalékot tesz ki, ez a hidrológiai James Bond-arány – mondta Áder.
Arról beszélt, hogy Magyarországon tavasz óta, de a nyáron különösen jelentős az aszály, tavaly és idén július között sokkal kevesebb csapadék esett, mint egy évvel előtte. Hatszáz-hatszázötven milliméter szokott lenni a csapadék éves mennyisége, ez most csak az ország nyugati részén esett le, az ország többi felén ennek a felével, vagy azzal kevesebbel kellett beérni. Hiányzott a téli csapadék, és ez már a harmadik aszályos esztendő, így a talaj teljes egészében kiszáradt. A felszín alatti vízkészletek is radikálisan csökkenni kezdtek közben. Sem a talajból, sem a növények révén nem került elég pára a levegőbe, így lokális csapadékképződés sem történt.
Az aszály következtében jóval kevesebb kukoricát tudtak betakarítani, és hiába jött most eső, ez a kukoricán, ahogy a napraforgón sem segít már. A gazdák több mint egymillió hektárra jelentettek be aszálykárt, a két hónappal ezelőtti becslés ötszázmilliárdos kárról szólt, de a mostani becslés már hétszázötven- és ezermilliárd között van. Az elmúlt évtizedek negatív rekordját döntötte meg a Velencei-tó vízállása, a Fertő-tónál is iszapban álltak a vitorlások. Az új telepítésű erdők gyökere eközben még nem olyan mély, hogy túl tudnák élni a kiszáradást, tehát a munka tönkremegy, újra kell telepíteni ezeket az erdőket – mondta Áder, de a fák kivágását megkönnyítő legutóbbi kormányintézkedést nem hozta szóba. Viszont megjegyezte, kiszáradt mostanra a Vekeri-tó is, ahol ő húsz évvel ezelőtt még egy horgászversenyen vett részt. Százhúsz tó és vízfolyás száradt ki, miközben ötvenezer hektárnyi terület égett le teljesen, tízszer annyi, mint tavaly – folytatta.
Áder kijelentette, nem igazán akar aktuálpolitizálni, de az ukrajnai háborúnak is hatása van mindarra, amit látunk. A gabonát Oroszországból vásárolták az afrikai országok, az ENSZ humanitárius akcióiban a felhasznált gabona nyolcvan százaléka Oroszországból és Ukrajnából származott. Ha a háború és aszály miatt eleve kisebb a termés, a tengeri blokád miatt nehezebben tudnak szállítani, és Kína sem fog megjelenni a piacon eladóként, akkor az ENSZ honnan fog tudni humanitárius célú szállítmányokat szerezni? Ha egyáltalán meg tudja majd ezeket fizetni. Áder elmondta, ha ez nem jut majd el Afrikába, akkor a teljes kontinensen ellátási problémák, szociális nehézségek, társadalmi robbanás várható, és sokkal jelentősebb élelmiszerár-drágulás, mint az arab tavasz idején.
A volt államfő kifejtette azt is, az Egyesült Államokban számos helyen tizenhét fokra hűtik a belső tereket légkondicionálóval, „normális ez?” Miközben odakinn kánikula van, addig az egyetemi előadóba pulóverrel mennek fiatalok, ez pedig Áder szerint nem normális. Mint megjegyezte, húsz-huszonegy fokban is elég jól el lehet lenni. Az Egyesült Államokban nagyon komoly tartalékokat lát az energiakibocsátást illetően.
Áder beszélt arról is, hogy a klímaváltozást a Kárpát-medence sokkal előbb érezheti meg, az aszályhelyzet már ezt mutatja. Szerinte attól lehet tartani, hogy két-három évente ilyen aszálynak lehetünk majd a szenvedő alanyai.
Az előadása végén Áder még elmondta, egy farmernadrág legyártásához 7600, de még egy pólóéhoz is 2500 liter víz szükséges. A gyapot ugyanis rendkívül vízigényes. Eközben sokan a vásárolt ruhákat egynél többször nem is vezik fel, fejtegette a korábbi köztársasági elnök. A csikkek eldobásának pedig szintén komoly környezeti következményei vannak, a víz szennyezéséhez ez jelentősen hozzájárul. Ha pedig télen huszonkettőről huszonegy fokra levesszük a fűtést, azzal máris jelentősen, hét százalékkal csökkenthetjük a gázfogyasztásunkat. Mindezt annak kapcsán mondta el, hogy mit is tehetünk mi személyesen a változás érdekében.
