Egyre több a gleccsertó a világon, a pénzes turisták által kilőtt idős elefántbikák pedig nagyon hiányoznak a populációból. Tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
A világon vészesen szaporodnak a gleccsertavak, és a bennük lévő víz mennyisége is növekszik. A jelenség hátterében a gleccserek egyre gyorsabb olvadása húzódik – állapították meg a Calgary-i Egyetem geológusai. A gleccsertavak nagyon fontos szerepet töltenek be a közeli völgyekben lakó emberek és állatok ivóvízzel való ellátásában, és kristálytiszta vizükkel kifejezetten szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak. Ugyanakkor sokasodásuk szörnyű veszélyeket is rejt. Ha az olvadékvíz túlzottan felgyülemlik bennük, az őket támasztó kőzet egy idő után már nem fogja bírni a súlyt. Így félő, hogy a tó sok millió köbméternyi vize szörnyű lavinaként fog a völgybéli falura omolni.
És ez a vészforgatókönyv a világ egyre több hegységében hamarosan a mindennapi kockázatok része lesz. A kanadai kutatók több mint 250 ezer műholdfelvétel alapján felmérést készítettek gyakorlatilag a teljes bolygó gleccsertavairól, majd az így kapott adatokat összevetették a korábbi felmérések eredményeivel. A vizsgálat alapján megállapították, hogy 1990 és 2018 között a gleccsertavak száma 9400-ról 14 300-ra emelkedett (ez több mint 50 százalékos növekedés). De még aggasztóbb, hogy átlagosan ugyanilyen arányban, másfélszeresére emelkedett a tavak térfogata. A gleccsertavak gyarapodása az Egyenlítőtől távolodva egyre sokkolóbb, ami nem meglepő, hiszen a globális felmelegedés a sarkokon sokkal jobban érezteti a hatását.
Kína titkos űrhajót bocsátott föl. Az indításról előzetesen semmiféle információt nem adtak sem a hazai, sem a nemzetközi közvélemény számára. Ez nem is meglepő, tekintve, hogy a kínai űrkutatás teljes egészében a hadsereg irányítása alatt áll, és az ország egyébként sem a transzparenciáról híres.
A Hosszú Menetelés-2F elnevezésű rakéta indítására leginkább a térségbeli légiforgalom eltereléséből lehetett következtetni. Amikor ez alapján elkezdett terjedni az értesülés a világsajtóban, a Xinhua állami hírügynökség közleményben erősítette meg a hírt, miszerint a rakéta a fedélzetén egy újrahasznosítható kísérleti űrjárműt vitt az űrbe, amely később a békés űrkutatás alappillére lehet. A pályaadatok alapján kiderült, hogy a járművet 350 kilométeres magasságban állították föld körüli pályára, hasonlóan a korábbi kínai emberes űrrepülésekhez. Gyakorlatilag semmi egyebet nem lehet tudni a vállalkozásról, sem a járműről, így arról sem, hogy meddig fog keringeni. A misszió valós céljai pedig aztán tényleg ismeretlenek.
Az elefántvadászok (akik pusztán a trófea miatt szórakozásból, vagy az agyarukra pályázva ölik az állatokat) gyakran hivatkoznak arra, hogy az idős bikák már nem osztanak-nem szoroznak a faj túlélése szempontjából, mert már nem szaporodnak. Tehát – érvelésük szerint – nyugodtan ki lehet őket lőni.
Az Exeteri Egyetem biológusai megállapították, hogy az idős elefánthímek egyáltalán nem haszontalanok a populáció túlélése szempontjából. A csak hímeket tartalmazó csoportokban általában ők játsszák a vezető szerepet, segítve a fiatalabb társaik boldogulását. Példát mutatnak nekik arról, hogy hogyan kell vizet és élelmet találni. Sőt, az is kiderült, hogy az idős bikák valójában többet párosodnak, mint a fiatal hímek. Kérdéses azonban, hogy ezek az eredmények mit érnek majd a gazdasági érdekekkel szemben. Botswana nemrégiben felújította a pénzes vadászoknak árusított elefántkilövési engedélyek kiadását. Idén már 400 elefánt megölésére adtak koncessziót a jellemzően amerikai trófeavadászoknak.
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/36. számában jelent meg szeptember 4-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/36. számban? Itt megnézheti!
