Tajvanban megmutatták, milyen lesz a jövő városa – videóval

Tajvan két településén ezekben a napokban párhuzamosan két olyan kiállítás is zajlik, amelyik megmutatja, milyen városokban fogunk élni a közeljövőben. A Smart City Summit & Expo és a Net Zero City Expo csak látszólag két téma, de tulajdonképpen ugyanarról szól: hogyan állíthatjuk a technológiát annak szolgálatába, hogy kevéssé terheljük a környezetünket és legyen jövőnk. A kiállítás két, egyébként egymástól 350 kilométerre lévő településen zajlik: Tajpejben és Kaohsiungban. Mi a fővárosban jártunk.

A jövő intelligens városa villany- és hidrogénközpontú (ellentétben a mostani, szénhidrogénre alapozott gazdaságunkkal), majdnem mindent a mesterségi intelligencia elemez és felügyel, és a tárgyak nagy része össze van kötve egymással 5G-s kapcsolaton keresztül. A tömegközekedést főként önvezető járművekkel oldják meg. Rengeteg szenzor figyel szinte mindent, reális időben küldve az adatokat a felhőbe, és rólunk, lakókról is tudnak majdnem mindent, amit akarnak. És ami a legmeglepőbb: a kiállításon bemutatott dolgok döntő többsége nem csak tervezőasztalon létezik, hanem már működik is valahol.

– Tajvanról az embereknek főként a félvezetők és a számítógépek lelkének számító chipek jutnak az eszébe, de nem csak hardverben, szoftverben is nagyon erősek vagyunk – mondta lapunknak Jason Chen, a helyi okosváros-szövetség elnöke, aki egyébként az Acer számítógépgyártó világcég vezérigazgatója.

Mesterséges intelligencia az okosváros forgalomirányításában

Van mit megmutatniuk a világnak – ez a csúcstechnológia szigete. A Taiwan Computer Association immár tizenegyedik alkalommal rendezte meg az okosváros kiállítást (és másodszor a nettó zéró kibocsátású városok eseményét), és idén új részvételi rekord született: 112 országból jöttek kiállítók és érdeklődők. Összesen 2200 kiállító mutat be intelligens városi alkalmazásokat a közlekedés, az egészségügy, az építőipar és a gyártás területén, de vannak biztonsági és más területekről érkező kiállítók is. 112 várost képviselnek magas szinten – közülük hat polgármester Németországból jött, hogy hazavigye az Ázsiában már működő megoldásokat.

A Smart City Summit & Expo Tajpejben 2024. március 21-én (Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba)

A zöld és okos város messze nem csak azt jelenti, hogy idővel villanybuszra cseréljük a dízeleket, és a középületek tetejére napelemeket szerelünk. A városüzemeltetésben is kulcszerepe lesz (néhol már van is) a mesterséges intelligenciának, de már az újonnan épülő középületek tervezésénél is fontos szerepe van a karbonkibocsátás csökkentésének. Az okosvárosban rengeteg szenzor működik a nap 24 órájában, valós időben érkező adatokat küldve elemzésre. Itt már konkrétan használnak is egy olyan rendszert, amelyben a sok ezer légszennyezést mérő szenzor adatait elemezve a mesterséges intelligencia meg tudja mondani, hogy egy környező gyár hibája miatt ugrottak-e meg bizonyos vegyi anyagok egy térségben a levegőben, vagy azért, mert tűz tört ki a környéken valahol.

A tömegközlekedés felhőalapú, mesterséges intelligencia által kontrollált forgalomirányítással működik – itt (még?) nincsenek olyan szigorú szabályok az AI-alkalmazására, mint amilyet nemrégiben fogadott el az EU, ami alapján a jövőben a közlekedési lámpákat sem irányíthatja az AI, a végső döntést embernek kell meghoznia. Ebben persze van ráció, de azért a gép pontosabb és gyorsabban reagál, mint az ember, és kisebb a hibaszázaléka.

Az AI jelez, ha lopás történik

Van, ahol az időjárás-előrejelzésben és a villámárvíz-riasztásokban használják már az AI-t, máshol a parkolást irányítja vagy a távdiagnosztikában segít az időseknek. A nagy köz- és ipari épületek energiagazdálkodása is hatékonyabbá tehető az okos és az AI-megoldásokkal. Egészen extrém dolgokat is láttam: már vannak olyan videós rendszerek, amelyek arra hivatottak, hogy kiszűrjék, egy építkezésen viselik-e az ott dolgozók a munkavédelmi ruházatot, és van már olyan bolt, ahova minden belépő egy egyedi azonosítót kap a virtuális rendszerben, és ha úgy alakul, az AI jelez a biztonsági őrnek, hogy a kék kabátos fickó zsebében olyan termék lapul, amit elfelejtett kifizetni.

A Smart City Summit & Expo Tajpejben 2024. március 21-én (Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba)

Kulcskérdés a különböző rendszerek közötti gyors adatcsere: például egy tömeges autópálya-balesetnél a mesterséges intelligencia adott esetben hamarabb riasztja a mentők és a tűzoltók diszpécserszolgálatát a képek és egyéb adatok elemzése után, mint a balesetben részt vevő ember.

Kaoshiung városában a nagy eseményeknél (fesztiválok, koncertek) a mesterséges intelligencia elemzi az odatartók forgalmi adatait, és az esemény végén ezen adatok alapján szervezi meg a tömegközlekedést, valamint a közlekedési lámpák beállításait. Ennek köszönhetően jelentősen javult az úgynevezett forgalmi szóródási idő: 2021-ben a Megaport Fesztivál után még két és fél óra alatt jutott haza a tömeg, tavaly már alig kellett egy óra erre, nagyjából ugyanolyan létszám mellett – magyarán hatvan százalékkal hatékonyabban sikerült lebonyolítani a bulizók elszállítását. Ebben a városban egyébként azt is bevezették, hogy a bérlet mindenre érvényes: metróra, hévre, buszra, kompra, de még a kölcsönözhető biciklire is.

Itt tényleg jó úton vannak az okosvárossá válás fele: szenzorok jelzik az üres parkolóhelyeket, így az autóknak nem kell fölöslegesen körözniük helyet keresve, jelentősen csökkentve ezzel a kipufogógázok kibocsátását. Térfigyelő kamerák adatai alapján lopott gépjárműveket és körözött embereket találnak meg, a tűzoltórobotjaik a robbanásveszélyes tűzeseteknél dolgoznak, a katasztrófahelyszíneken pedig drónok segítik a gyors információgyűjtést és az áldozatkeresést. A mentőkben a begyűjtött adatokból a mesterséges intelligencia segíti a diagnózist és még a kórházválasztást is: ha például menet közben romlik a szállított beteg EKG-adata, olyan kórházba irányítja át az autót, ahol komolyabb beavatkozást tudnak elvégezni rajta. Okoseszközök segítik vészhelyzetek (természeti csapások, háborús fenyegetettség) esetén a lakosság evakuálását és óvóhelyre való eljutását is. Távdiagnózis működik internetre kötött eszközök segítségével – nem csak az otthon lévő időseket tudják így megvizsgálni az orvosok, hanem például a város fáinak állapotát is a kertészek – anélkül, hogy ki kellene menjenek a helyszínre.