HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld 48 fok június...

48 fok júniusban

HIRDETÉS

A Fidesz állandóan a migrációról beszél, de nem tisztázzák, mi az ok és az okozat. Az elkövetkező időszakban a klímaváltozás lesz a menekülthullámok – amelyeket nem lehet majd a kerítésnél megállítani – fő oka. Schmuck Erzsébettel, az LMP frakcióvezető-helyettesével, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnökével erről és a párt mélyrepülésének okairól is beszélgettünk.

HIRDETÉS

– Júniusban az LMP klímavészhelyzettel kapcsolatos határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésben, de mielőtt erről beszélünk, kalandozzunk egy kicsit a múltban. A 90-es évek első felében, más-más szervezet képviseletében, mindketten részt vettünk New Yorkban egy ENSZ-előkészítő konferencián, ahol az éghajlatváltozás kiemelt téma volt. Vagyis a kérdéskör nem újdonság, mégis mintha újra és újra fel kellene hívni a figyelmet a fontosságára…
– A tanácskozáson nemcsak kormányzati szereplők és tudósok vettek részt, hanem a világ minden tájékáról civil szervezetek is, hiszen az ENSZ-ben tisztában voltak azzal, hogy a környezetvédelem területén a civil mozgalmak egyfajta híd szerepét töltik be a döntéshozók és a lakosság között. Akkor sok emberrel tárgyaltunk, köztük a csendes-óceáni kis szigetállamok képviselőivel is, akik már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozás miatti tengerszint-emelkedés el fogja önteni országaikat. És azóta valóban elindultak onnan a klímamenekültek.

„Az éghajlatváltozás nem válogat az ideológiák között” | Magyar Hang

A klímaváltozás a konzervatívokat ugyanúgy sújtja, mint a liberálisokat, ezért sem lehet politikai kérdést csinálni belőle – mondja Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, aki szerint drasztikus változásra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a katasztrófát. Részletek a Magyar Hang június 21-i (2019/25.) számában, pénteken megjelent interjúból!

– 1992-ben, Rio de Janeiróban fogadták el az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményét, és azóta nagyon sok tudományos adat, éghajlati modell és egyéb bizonyíték igazolja a folyamat gyorsulását. Számtalan pozitív lépés ellenére az üvegházhatást okozó gázok, így a szén-dioxid-kibocsátás összességében nem csökkent, sőt növekedett a világon. A tudósok és a környezetvédők az emberiség és az élővilág létét veszélyeztető válsághelyzetről beszélnek. Mi az oka annak, hogy a politikai és gazdasági döntéshozók nem vették elég komolyan a figyelmeztetést?
– A természeti folyamatok általában lassan változnak, így nem figyelünk eléggé a jelekre, csak amikor hirtelen fordulatok következnek be, így történt ez az éghajlatváltozással is. Nálunk sokan hiszik, hogy csak az időjárás bolondult meg, pedig a Kárpát-medence különösen kitett az éghajlatváltozásnak, az átlagnál magasabb hőmérséklet-emelkedés várható, a csapadékeloszlás rendkívül egyenlőtlen, ami a mezőgazdaságot sújtja. Június második hetében 35–37 Celsius-fok meleget mértünk, Indiában viszont már 48 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, emiatt falvakat kellett kitelepíteni, valamint világszerte olvad a jégtakaró. A politika lassan reagál a változásokra, de vannak pozitív jelek is. A következő uniós elnökséget adó finn kormány szeretné elérni, hogy 2050-nél korábban tegyék karbonsemlegessé az európai országok gazdaságait, az európai országokban klímatudatos emberek tízezrei mennek ki az utcára azt követelve, hogy a kormányok vegyék komolyan a figyelmeztető jeleket, a brit és az ír parlament pedig a közelmúltban klímaügyi vészhelyzetet hirdetett ki.

– Ez volt az oka annak, hogy májusban az LMP is benyújtotta a klímavészhelyzetre vonatkozó határozati javaslatát?
– Pontosan. A fenntartható fejlődés bizottságban a többségben lévő kormánypárti képviselők leszavazták a javaslatot. Áder János köztársasági elnök többször beszélt arról, hogy a klímaváltozás korunk legnagyobb kihívása, de úgy látszik, ennek nincs hatása a kormányra. A javaslatunk később mégis az Országgyűlés elé kerülhetett, de az ülésen a helyzet tragikus volt, hiszen egyetlen kormánypárti képviselő sem jelent meg az ülésteremben, a szövegemet üres padsoroknak mondtam el. Másnap délelőtt napirend előtt megismételtem a javaslatot, hátha átszakad a gát. Válaszként azt a sablonos szöveget kaptam, hogy a kormány mindent megtesz a klímaváltozás ügyében. A tények viszont mást mutatnak, az Európai Tanács legutóbbi ülésére például a bizottság beterjesztett egy 2050-ig szóló szigorú klímatervet, amit Orbán Viktor a német, a cseh és a lengyel kormányfővel együtt megvétózott. A magyar kormány az autóipari lobbi markában van. Az ő érdekeiket képviselik, munkahelyteremtésre hivatkoznak. Ma már tudományos kutatások ezrei, a Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) jelentései egyértelműen bizonyítják, hogy az emberi tevékenységnek, elsősorban az energiahasználatnak döntő szerepe van az éghajlatváltozásban. 2014-ig Magyarországon a nehézipar visszaszorulása miatt csökkent, azóta viszont évente átlagosan hat százalékkal nő a szén-dioxid-kibocsátás.

– Erre a kormányzat szerint az atomenergia, a paksi bővítés a megoldás.
– A kérdéseket mindig összefüggéseiben kell látni, az atomenergia-termelés idején valóban nincs vagy kevés a szén-dioxid-kibocsátás, de itt más kockázat mutatkozik, ami szintén az emberiség létét veszélyeztetheti. A nagy aktivitású, sugárzó hulladék lebomlási ideje több tízezer év, a tárolás nem megoldott, nem engedhetjük sem a Pécshez közeli Bodán, sem máshol, hogy a jövő nemzedék nyakába ilyen kockázatot varrjanak. A hulladék tárolásához és az atomerőmű lebontásához külső energiaforrások kellenek. A tavaly elfogadott klímastratégia nem a legutóbbi, valós adatokra épül, ráadásul nincsenek hozzárendelve konkrét célok, eszközök és pénzügyi forrás. Az LMP klímavészhelyzetre vonatkozó határozati javaslatában viszont pontokba szedett javaslatok szerepelnek, ebből három: még ebben az évben készüljön el a klímavédelmi törvény a hozzá rendelt eszközök és források biztosításával; a kormány év végéig készítsen tervet arra, hogyan lehet a gazdaságot 2050-ig karbonsemlegessé tenni; ne lehessen sem uniós forrásokból, sem a hazai költségvetésből olyan programokat finanszírozni, amely nem szolgálja az éghajlatváltozás fékezését vagy az alkalmazkodást. A Fidesz állandóan a migrációról beszél, de nem tisztázzák, mi az ok és az okozat. Az elkövetkező időszakban a klímaváltozás lesz a menekülthullám fő oka, az éghajlatváltozást viszont sem a kerítésnél, sem a politikai vagy országhatároknál nem lehet megállítani.

HIRDETÉS

– Azonnali kérdést is feltett a miniszterelnöknek.
– Felhívtam Orbán Viktor figyelmét arra, hogy friss adatok alapján egymilliárd ember él a klímaváltozás miatti magas kockázatú helyeken: az aszály, az áradások, a sivatagok terjedése, az elviselhetetlen hőhullámok lesznek a jövőben a migráció fő kiváltó okai. Nem véletlen, hogy Ferenc pápa is az éghajlatváltozás fenyegetéséről beszélt. Felsoroltam a már említett jó példákat is, majd megkérdeztem, hogy az emberek egészsége helyett miért az autóipar érdekeit képviselte Brüsszelben, és az Európai Tanács következő ülésen támogatja-e az unió szigorúbb klímacélkitűzéseit. Orbán Viktor azt válaszolta, hogy Brüsszelben is a magyar emberek érdekeit képviselte eddig, és a jövőben is ezt teszi, a V4-ek közös állásponttal érkeznek az Európai Tanács következő ülésére, vagyis nem támogatják a szigorúbb klímaterveket. Szerinte Magyarország minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz, a kormány fontosnak tartja a környezet védelmét és a klímaváltozás elleni küzdelmet, utódaink érdekeit. A paksi bővítés támogatására kért, úgy fogalmazott, hogy vagy klímacélok és atomerőmű, vagy nincs Paks, és akkor nincsenek klímacélok. Gondolom, a miniszterelnök tisztában van azzal, hogy az LMP az atomenergia ellen van.

– Az LMP a várakozás alatt szerepelt az uniós választáson, ezután a teljes elnökség lemondott. Elemezte-e már a párt a kudarc okait, és hogy látják a jövőt?
– Ami a kudarcot illeti, az LMP 2,19 százalékot ért el az uniós választáson. De mindent el is követtünk azért, az országgyűlési választás utáni belső csatározások, fegyelmik miatt a választók megbüntették a pártot. Igazán zöld politikát csak az uniós kampányban kezdtünk el folytatni, de az idő rövid volt a bizalom visszanyerésére. Az emberek érzik a fenyegető gondokat, a fiatalok egyre aktívabbak a klímaváltozás kérdésében, ezért hiszek abban, hogy Magyarországon is meg fog erősödni a zöldirányzat. Az eddigi politikákkal nem lehet a világ kihívásait, az ökológiai válságot, a klímaváltozást, a társadalmak szétszakadását és az igazságtalanságot kezelni. Ehhez olyan gondolkodásra van szükség, amely egységben nézi a társadalmi, a gazdasági és környezeti kérdéseket. A közvélemény-kutatások is arra utalnak, hogy az emberek azt a pártot fogják támogatni, amelyik válaszokat tud adni a jövő kihívásaira.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/25. számában jelent meg, 2019. június 21-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/25. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,679lájkolóTetszik
2,805követőKövetés
18,400feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Minden hatalom megittasul önmagától – Magyar Hang-ajánló

Nagy Ervin-, Zsiday Viktor- és Timothy Garton Ash-interjú. Riport a szekszárdi cigánynegyedből. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Jogállamisági kérdésben vétózott Magyarország

Nem fog jogállamisági jelentést készíteni az Európai Bizottság a tagállamokról, mivel Magyarország és Lengyelország megvétózta az ezt célzó, egyébként minden más ország által támogatott előterjesztést. Varga Judit igazságügyi miniszter jelezte: ha kell, megtorpedózzák a költségvetést is.