Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni – ezt mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke. A Magyar Hang már tavaly nyáron beszámolt arról, hogy milyen problémák vannak a szektorban és mekkora a hiány. Most a közszféra álláskereső portáljának adatai szerint országszerte több mint 840 betöltetlen álláshely van az óvodákban, ráadásul nemcsak a vidéki városokban, kisebb településeken, hanem a fővárosban is komoly a szakemberhiány.
Verba Attiláné elmondása szerint, ha egy kolléga nyugdíjba megy vagy elhagyja a pályát, van, hogy az ismeretségi körben kell kérdezősködni, hogy érdekel-e valakit a megüresedett állás. Korábban ez nem volt jellemző. A komoly hiány mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a szakma öregszik. A PSZ tavaszi országos értekezletén az hangzott el, hogy öt éven belül a jelenleg pályán lévő óvodapedagógusok egyharmada nyugdíjba megy, vagy elhagyja a pályát. Utánpótlás pedig nincs.
„Ez a rendszer már összeomlott" - Ki fog az óvodákban dolgozni? | Magyar Hang
Puszira vállalt túlórák, életet megnyomorító adminisztráció, kezelhetetlen kisgyerekek és eltúlzott szülői elvárások. Az óvodapedagógusoknak a megalázó fizetés és a csekély erkölcsi megbecsültség mellett ezekkel a problémákkal is meg kell küzdeniük. Mindez a frissen végzett fiatalokat sem vonzza a pályára; főleg úgy, hogy ma többet kereshet egy óvodai dajka és egy pedagógiai asszisztens, mint a frissen pályára lépő óvodapedagógus, aki élete első, munkában töltött hónapjában mindössze 121 ezer forintot visz haza.
A szakemberek elöregedése nemcsak az óvodákban, hanem az iskolákban is megfigyelhető. A Magyar Nemzetben jelent meg a legfrissebb OECD-mérés, amely szerint ez az egész régióban komoly probléma. A pedagógusok átlagéletkora az összesített adatok szerint 44 év, míg hazánkban 47,6 év. A részletes adatokból látszik, hogy itthon a válaszadók csaknem fele az 50 feletti korosztályból került ki, miközben a 30 alattiak aránya még az öt százalékot sem érte el. Ha csak a térségünket nézzük, akkor sem állunk túl jól: a csehek, szlovákok, osztrákok, szlovének és románok korfája is kedvezőbb a miénknél.
A kutatásból egyébként az is kiderült, hogy a magyar tanárok nemzetközi összehasonlításban kevesebbet fegyelmeznek, sokat gyakoroltatnak és felkészültebbnek érzik magukat az átlagnál. Többek között tanulásszervezésben, szaktárgyi és általános pedagógiai felkészültségben, tantárgyakon átívelő képességek fejlesztésében is felülmúlják az átlagot. Legkevésbé az infokommunikációs eszközök használatát tekintve és a multikulturális vagy többnyelvű környezetben való tanítás terén érzik magukat felkészültnek a magyarok, de még ezen a két ponton is jobb a teljesítményük a nagy átlagnál.
Az iskolások kompetenciamérésének eredményei is megjelentek a hétvégén, a szakközépiskolások adatai továbbra is tragikusak. Az Eduline írta meg, hogy kifejezetten aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben tanulók teljesítménye. Ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is” – írja az Oktatási Hivatal elemzése.
Más korosztályokban érdemi változás nincs a tavaly mértekhez képest, talán csak annyi, hogy a nyolcadikos és a tizedikes diákok szövegértési eredményi kicsivel jobbak a tavalyinál. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is elsősorban a budapesti, nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi régió teljesít jobban a kompetenciaméréseken, és az észak-magyarországi valamint az észak-alföldi régió van lemaradásban. Valamint elmondható, hogy a községekben élő tanulók és a budapesti diákok teljesítménye még mindig a teljesítményi skála két végpontján áll.
