Cikkünk frissül!
Újra az ellenzéki képviselők elé állt Orbán Viktor, az Országgyűlés ülésén az azonnali kérdések órájában faggathatják a kormányfőt.
– Ön elvesztette a kapcsolatot a valósággal – ezt mondta a Jobbik elnöke a miniszterelnöknek, az azonnali kérdések órájában. Jakab Péter visszaidézte Orbán Viktor évértékelőjét, amelyben egy olyan Magyarországról beszélt, ahol még soha nem volt olyan jó az élet, mint most. Ezzel szemben – sorolta az ellenzéki politikus – az Európai Unión belül a második legkorruptabb a magyar kormány, a férfiak többsége azelőtt meghal, hogy nyugdíjba mehetne, 600 ezer nyugdíjas pedig kevesebb mint 100 ezer forintból él.
A Jobbik elnöke szerint a miniszterelnöknek ki kellene mennie az emberek közé, „már ha van hozzá bátorsága”. – A sas néha szálljon már le a magasból, lássa, hogyan élnek azok, akiket verébnek néz – mondta.
Orbán Viktor válaszában jelezte, hogy a személyes sértegetésekről nem vesz tudomást. Ellenben személyeskedéssel folytatta: „a klímaválság elérte a Jobbikot is, olvadásnak indult, mint a jéghegy”. A kormányfő idézte a korábban a pártot elhagyókat, akik például bolsevik leszámolásokról beszéltek.
Az MSZP-s Harangozó Tamás azt tette szóvá, hogy a miniszterelnök az, aki tíz éve nem ad érdemi választ a kérdésekre. Majd felidézte, hogy Orbán Viktor maga is nyilatkozott arról, hogy egy faluszéli vályogházból indította az életét, gimnazista lett, egyetemista, végül miniszterelnök.
A szocialista politikus arra volt kíváncsi, hogy vajon a kormányfő szerint egy olyan országot épített-e, ahol ez megismétlődhet. – Ön szerint az ön szavai által is elindított – jelenleg egyébként szinte a zsidótörvények időszakát idéző – hangulatkeltés, ami ebben az országban zajlik a cigánysággal szemben, ilyen ország építésére irányuló tevékenység, ön ezt komolyan gondolja? – tette fel a kérdést.
Orbán Viktor maradt a személyeskedő vonalnál, azzal indokolva ezt, hogy „amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten”. – Ha ütni fognak, kivédjük és viszonozzuk – fűzte hozzá. Ezután jött ismét a személyeskedés: azt rótta fel Harangozó Tamásnak, hogy olyan párt most a szövetségese, amelynek egyik vezetője korábban a zsidó képviselőket akarta listázni. (A jobbikos Gyöngyösi Mártonra utalt, aki egyébként bocsánatot kért a szavaiért.)
A miniszterelnök ezután azzal folytatta, hogy szerinte igenis olyan országban élünk, ahol egy nehéz helyzetből induló fiatalnak jóval több esélye van, mint 2010 előtt volt. Harangozó Tamás – idézve Jakab Péter szavait – azzal reagált, hogy „önnek fogalma sincs, hogy milyen országot vezet”.
Nem engedte el ezt a témát az LMP sem. Keresztes László Lóránt ugyanis azt hozta fel, hogy bármit mond is a kormányfő, az elmúlt tíz év alatt több százezren voltak kénytelenek elhagyni az országot. – Milyen esélyt adott ön a magyar fiataloknak – tette fel a kérdést. A válasz a szokásos volt: a miniszterelnök elismeri azokat a fiatalokat, akik kipróbálják magukat külföldön is.
A DK-s Arató Gergely azzal kezdte, hogy ő már nyert egyéni körzetet, vagyis – a miniszterelnökkel szemben – tudja, milyen az emberek között lenni. A Demokratikus Koalíció (DK) politikusa ezután alapvetően az egészségügy helyzetet firtatta, amelyre válaszul múltba révedés következett. Orbán Viktor ugyanis azt hozta fel, hogy mi minden volt 2010 előtt. A harcias retorika azonban maradt, a kormányfő ugyanis úgy értékelte, hogy ezzel is megtámadták a kormányt.
A Párbeszéd frakciójában ülő Mellár Tamás személyesre vette, felidézte, hogy falusi parasztgyerek volt, a 60-as 70-es években nőtt fel és kommunistaellenesek voltak. Mégis diplomát tudott szerezni, sőt egyetemi tanár lett belőle abban a rendszerben. A rendszerváltás óta pedig szerinte elsősorban azok mennek egyetemre, akik elitcsaládból érkeznek. A kormányfő is maradt a személyeskedő vonalon. – Az idő múlása jól láthatóan megzavarja az ember emlékeit – mondta. Azt hozta fel, hogy az ellenzéki politikus által dicsért kommunista rendszerben a fiatalok kevesebb mint 10 százaléka ment a felsőoktatásba, most pedig harminc. – Tudja ön miről beszél? – folytatta.
