Tiltakoznak a szakszervezetek a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen

Tiltakoznak a szakszervezetek a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen

Résztvevők vonulnak a Magyar Szakszervezeti Szövetség demonstrációján a fővárosi Szent Isván körúton 2018. december 8-án (Fotó: MTI/Szigetvary Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az öt szakszervezeti konföderáció közösen tiltakozik a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen, amelyre a „veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről” szóló törvénytervezet ad lehetőséget. Az érdekképviseletek levélben fordultak a parlamenti képviselőkhöz, és azt kérték, hogy ne szavazzák meg a jelen formájában a tervezetet – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) szerdán az állami hírügynökséggel.

A képviselőknek elküldött leveleket Kordás László, a MASzSz elnöke mellett aláírta Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke, Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke és Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke.

Felhívták a figyelmet, hogy a törvénytervezet szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezhetné, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén legfeljebb 24 hónapos munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.

Mindezt a szakszervezetek aggályosnak tartják, részben mert a tervezetet előzetes egyeztetés nélkül nyújtották be, részben pedig az európai uniós szabályozás miatt, ugyanis a munkaidő-szervezésről szóló uniós irányelv maximum 12 hónapos munkaidőkeretet tesz lehetővé, de csak akkor, ha azt a kollektív szerződésben rögzítették vagy a szociális partnerek megállapodtak.

A tervezet elfogadása jelentősen rontaná a szakszervezetek alkupozícióit, hiszen a hosszabb munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyoldalúan engedélyezhetné, így az nem a szakszervezetek és munkáltatók megállapodásán alapulna – írták.