Még csak holnap játszik Újpesten a Mezőkövesd és máris itt vannak? Ez jutott eszembe reggel negyed 10-kor, amikor a Nyugatinál szembejött velem az első osztályú labdarúgó bajnokság legutolsó helyen álló csapatának busza. Amikor a jármű ablakából nem a csapat színösszeállításában, kék-sárgában pompázó melegítő felsők, hanem sötét tónusú, ünnepi pulóverek látványa tűnt fel, akkor rájöttem, lehet, hogy most nem a negyedik kerület, hanem a Múzeum körút, Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédének helyszíne lesz a matyók úti célja.
Ahol aztán kordonok, fekete paravánok, rendőrök és biztonsági őrök várták az érkezőket. Az elrendezés a következő volt: a Nemzeti Múzeum lépcsője előtti terület volt a VIP-részleg, ahol például Sulyok Tamás köztársasági elnök és a Megafon Intézet arcai lehettek jelen. A kerítés mögötti, a múzeummal szembeni útszakaszt a Kálvin tér és az Astoria felől is lezárták: ide előzetes regisztráció alapján, karszalag birtokában léphettek az érdeklődők – akik egyébként igen szellősen hagyták a teret a miniszterelnök beszéde alatt is.
De volt persze szűrés így is: egy narancssárga dzsekis bácsi például nem vihette be a székét, hiába kiabált sántítva a biztonsági őrökkel, hogy „nyomorék vagyok”. Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt EP-listájának második helyezettje viszont egészen közel került a miniszterelnökhöz. Ő és a körülötte álló aktivisták fényes molinókkal érkeztek, és Törley is azt mondta a Magyar Hangnak, hogy azért látogattak ki, hogy „tükröt tartsanak Orbánnak”. - Én ott voltam nyolcvankilencben, amikor beszélt, nem ezt ígérte! – mondta feldúltan egyik aktivistája, mire mindjárt számos szempár meredt rá.
A lapunkban is publikáló Puzsér Róbert támogatóiból álló Sétáló Budapest aktivistái molinóval készültek, rajta a felirat az volt, hogy „Petőfi a polgári társadalomért harcolt! Orosz szurony döfte halálra! Le a feudalizmussal! Le az orosz szövetséggel!” Őket kicsit megrángatták a kormánypárti szimpatizánsok. Azt a bácsit pedig, aki röpcédulákon feltehetően saját verseit osztogatta, szintén sárgamellényesek vezették ki. A költemények egyébként a békéről és a határon túli magyarokról szóltak.
Puzsér Róbert és a Sétáló Budapest aktivistái molinóval tiltakoztak a Magyar Nemzeti Múzeum előtt, 2024. március 15-én. (Fotó: Olvasónktól)
Két srác, akik a 12 pont két kiválasztott pontjával – „Felelős minisztériumot Budapesten”; Úrbéri viszonyok megszűntetése” – roadshowzták körbe a rendezvényt, olcsóbban megúszhatták. Maradhattak, pedig őket már rendőrök kérték számon, ami ritka abszurd jelenet volt: CB-s beszélgetés és parancsra várás az egyik oldalról, nevetgélés és hitetlenkedés a másik oldalról. – Ha ezen valaki ma felhúzza magát, akkor validálja az igazunkat, hogy ezek a követelések még mindig nem valósultak meg – mondta egyikük, aki a nevét nem szerette volna elárulni.
– Kire célzol ezzel? – kérdezte a kartontáblát tartó fiatalembert az ünnepségre frissen becsekkoló szimpatizáns. Ő épp azt tudta leolvasni a transzparensről, hogy „Felelős minisztériumot Budapesten”. – Hát a jelenlegi kormányra – válaszolta. – Igen? Akkor menjen egy kicsit arrébb! Oda ahol Gyurcsányék vannak! – mutatott a távolba a feltételezhetően fideszes úr. – Na de én nem vagyok gyurcsányos! – mondta a srác, már csak nekem hozzátéve, hogy „hát, ilyenekre számíthat itt az ember”.
Apropó, számítás: szúrópróbaszerűen hat ünneplőt szólítottam meg, volt köztük férfi, nő, fővárosi, vidéki, bőrdzsekis, szövetkabátos és susogó-melegítős is. Mindannyian fideszesek, amióta létezik a párt, ez közös volt bennük, de messze álltak egymástól, nem ismerték egymást, de mégis mindannyian ugyanazt az egy szót ismételték arra a nyitókérdésemre, hogy milyen beszédet várnak a kormányfőtől. – A szokásosat. – Biztonságot várok, a lényegre törést! – mondta még dacosan egy asszony. Amit aztán feltehetően meg is kaptak, hiszen március 15-e kapcsán Orbán Viktor el tudott jutni Bécs érintésével Brüsszelbe, migránsozhatott, genderezett, békeharcolt és hirdethetett bosszút az árulóknak, miközben persze megjegyezte, hogy Petőfiéké volt az első békemenet.
Ez meg most itt az első mozdulatlan békemenet, gondoltam magamban, mert hiába hangzott el a beszédben, hogy a „magyarok jönnek valahonnan és tartanak valahová”, és ez eddig igaz is volt a nagy, kormánypárti erődemonstrációkra is. Falu- és focibuszok indultak az ország minden szegletéből a fővárosba, aztán parkolás után jött a helyiségnévtáblás séta, a beszéd meghallgatása, majd a hazaút. De most a séta elmaradt: a bőrdzsekis fideszes szerint provokátorok tehetnek erről, a szövetkabátos szerint a kegyelmi ügy miatt alakult így. Mindegy, a „szokásosat” olyannyira megkapták, hogy volt Orbán beszédében olyan panel, amit egy az egyben a korábbi szónoklatából emelt át, a küllők közötti botról, meg a köröm alatti tüskéről szólót.
De nem csak a miniszterelnök, más is élt azzal az eszközzel, hogy korábbi Orbán-beszédeket idézzen fel a hallgatóságnak. A Károly körúton ment körbe-körbe egy biciklis, aki a csomagtartójára rögzített hangszóróból játszott be részleteket a Fidesz-elnök korábbi szónoklataiból. Az akkor még ellenzékben lévő Orbán Viktor akkor tömeges elszegényedésről, demokrácia nélküli többpártrendszerről, eladósodásról és maffiamódszerekről beszélt. A kerékpározó azonban nem érte be ennyivel: a kommunista indulókat és a pirossá lett paradicsomról szóló mulatós techno-változatát is bejátszotta a hazaballagó fideszeseknek. Ők pedig csendben hallgatták, csak egy valaki suhintott felé egy nemzeti színű zászlóval, de ott már nem volt se biztonsági őr, se rendőr.
