A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetséggel közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt – írja a Greenpeace közleményében.
A komposztba hazai élelmiszerüzletek zöldség, gyümölcs és pékáru részlegéről, illetve a pénztárak mellől beszerzett, „otthoni komposztálásra alkalmas” jelöléssel ellátott zacskók kerültek, a felmérés 12 hónapon át tart, de azt ígérik, hogy ennél gyakrabban számolnak be arról, hogyan áll a lebomlás. A zacskókat és szatyrokat a civilek négy különböző élelmiszerlánc, az Aldi, az Auchan, a Spar, valamint a Tesco üzleteiből szerezték be. A két szervezet által vizsgált CBA, COOP, Lidl, PENNY, és Reál üzletekben csak hagyományos műanyag tasakok vagy vegyesen papírból és műanyagból készült zacskók álltak a vásárlók rendelkezésére, lebomló zacskók nem. Mint megjegyzik, a CBA egyébként környezetbarát és újrahasznosítható jelöléssel kínál zacskókat, melyek látszólag nem különböznek a hagyományos, ugyancsak újrahasznosítható műanyag tasakoktól.
A két szervezet a kísérlettel azt méri fel, hogy a szatyrok és zacskók beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, vagyis tényleg komposztálódnak-e, ha ezek bekerülnek a házi komposztálóba. A komposztba került zacskók bomlását a zöldszervezetek először 45 nap, majd 3, 6, illetve 12 hónap után fogják megvizsgálni.
Mint emlékeztetnek, 2021-ben lépett életbe hazánkban az a rendelet, amely részben tiltja, illetve jelentősen megadóztatja a műanyag zacskók forgalmazását. A rendelet kiterjed a lebomló zacskókra is, de azokra körülbelül negyedakkora környezetvédelmi termékdíjat határoztak meg, mint a hagyományos műanyagból készült alternatívákra. A zöldszervezetek már eddig is többször felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek valódi megoldást a hulladékválságra.
– Jó gyakorlat, hogy egyre több áruházlánc már csak pénzért ad zacskókat, mert ezzel visszaszorítják az eldobható műanyagok használatát. Probléma viszont, hogy a legtöbben, akik lebomló zacskóval térnek haza a bevásárlásból, nem tudják, mit kezdjenek a hulladékká váló csomagolóanyaggal. Otthoni komposztáló a háztartások többségében nincs, és ha mégis, akkor sokan nem merik betenni oda a műanyag zacskókat. Így az a jelenlegi tapasztalat, hogy a lebomló műanyagok jórészt a sima kukában végzik, rosszabb esetben pedig használat után az emberek a hagyományos műanyagoknak szánt szelektív hulladékgyűjtőbe dobják ezeket. Azt tudni kell, hogy a lebomló műanyag nem hasznosítható újra műanyagként, ráadásul a szelektív hulladékgyűjtőbe kerülve elszennyezi az újrahasznosítandó műanyagot is” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.
A zöldek szerint a lebomló zacskók tehát jellemzően nem hasznosulnak, de az egyáltalán nem jó, ha egy ilyen zacskó a természetben végzi, mert sok tekintetben hasonló természeti károkat okoz, mint kőolajból készült társai, ráadásul egyes kutatások szerint az emberek hajlamosabbak a bioműanyagok eldobására, azt gondolva, a természetben úgyis lebomlanak.
A két szervezet a valódi megoldást az eldobható zacskók kivonásában, valamint minden más egyszer használatos csomagolóanyag radikális csökkentésében látja. Ehhez viszont mind a gyártóknak, mind pedig a forgalmazóknak arra kell törekedniük, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek a csomagolásmentes, újratölthető és újrahasználható rendszerek.
