A Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője elmondta lapunknak azt is: több mint hatvan oldalas pályázatot ad le kedden, és fejben vesztesként nem lenne sok értelme csatába indulni.
– Korábban is kiálltam Vidnyánszky Attila mellett, vissza lehet keresni a sajtónyilvános megszólalásaimat – fejtette ki megkeresésünkre Demeter Szilárd. A Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjét többek között arról kérdeztük, miért állt ki hétfőn ő is a felmondását bejelentő Nemzeti Színház-vezérigazgató mellett. Vidnyánszky a színházban péntek este történt baleset miatt döntött így: a Rómeó és Júlia előadása közben zuhant le egy díszletelemről Horváth Lajos Ottó és Szász Júlia. Vidnyánszky vállalta a történtekért a felelősséget, de Csák János miniszter nem fogadta el a lemondását, hétfőn pedig egy sor jobboldali intézményvezető kiállt Vidnyánszky maradása mellett.
A főigazgatót arról kérdeztük, ő miért döntött a kiállás mellett, illetve ez közös elhatározása volt-e az érintett intézményvezetőknek. „Bírom Vidnyánszky Attilát, harcostárs”, válaszolta Demeter Szilárd, hozzátéve, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása kapcsán is így tett korábban. Szóval, fűzte hozzá, olyan nagyon nem kellett őt erre biztatni. Ennek ellenére nem tervezett látványos kiállást, de ha már megkérdezte az Origo, elmondta, amit gondol erről.
A közös kiállás kapcsán, jegyezte meg lapunknak Demeter Szilárd, azt írta a kezdeményezőknek: „Alulírott Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Nemzeti Kulturális Tanács tagjaként föltétlen támogatásomról biztosítom Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját. Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színházban történt sajnálatos baleset után megtette azt, amit egy intézményvezető manapság ritkán tesz meg: felelősséget vállalva lemondott a vezérigazgatói pozícióról. Bár úgy gondolom, hogy a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője, Csák János miniszter úr helyett nem a Nemzeti Kulturális Tanácsnak kell ebben a kérdésben dönteni, mégis azzal a kéréssel fordulok Miniszter úrhoz, hogy amennyiben a jogszabályi környezet lehetővé teszi, ezt a lemondást munkáltatóként ne fogadja el. Vidnyánszky Attila jó vezető, de ami ennél fontosabb, jó ember. Amennyire ismerem, elég büntetés neki az, hogy a sajnálatos esemény megtörtént, és szenvedni látja nagyrabecsült művészeit. És abban is biztos vagyok, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a jövőben ilyen események ne fordulhassanak elő az általa egyébként kiválóan vezetett intézményben.”
Rákérdeztük arra is, hasonló kiállás miért nem történt a Magyar Nemzeti Múzeum éléről menesztett L. Simon László esetében. Az ő elküldése jogosabb volt? Demeter Szilárd megjegyezte, vele kapcsolatban is nyilatkozott a Blikknek, visszakereshető: „A miniszter döntését felülbírálni nem illetékességem, ugyanúgy tudomásul veszem, mint a kollégám. L. Simon Lászlóval szövetségesre vitatkoztunk magunkat az elmúlt hónapokban. Több mindenben értettünk egyet, mint nem, utóbbi esetekben is érveket ütköztettünk. Manapság ritka élmény ez számomra. L. Simon László nagyon értékes, keresztül-kasul ismeri a magyar kultúrát, vitaképes, kíváncsi és nagy munkabírású. Minden bizonnyal tovább szolgálja majd a magyar kultúra ügyét.”
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy miután Csák János kiírta a pályázatot a PIM következő főigazgatói ciklusára, számít-e arra, hogy folytathatja a munkáját. Demeter Szilárd úgy fogalmazott, fejben vesztesként nem lenne sok értelme csatába indulni. Ettől még továbbra is úgy érzi, mint az elmúlt években, hogy minden személyes ambíciójával szembemegy a főigazgatói státusza, „szóval számomra ez egyáltalán nem a kényszeresen vágyott karrierút. Azért pályázom, mert az engem támogató közösség azt szeretné, ha továbbra is én vezetném ezt az intézményrendszert. Bízunk egymásban. Szükségünk is van erre a bizalomra, adódik még feladat bőven.”
Rákérdeztünk, milyen pályázattal készül, milyen főbb céljai vannak. Mellékelte a ma leadandó pályázata fedlapját, amelyen ezt olvashatjuk: „Ilyen volt – Ilyen lett”. Továbbá két fotót láthatunk, az egyiket a szürke parkolóról, a másikat a megújult belső udvarról. „Gyakorlatilag mindent elmondok benne. Több mint 60 oldalas pályázatot írtam, de igazából egy szóban összefoglalható a lényege: »Folytatnánk«” – fogalmazott. Kérdésünkre, a pályázat mikor lehet nyilvános, megjegyezte: ha nyer, a jogszabály szerint nyilvánosnak kell lennie. Öt évvel ezelőtt is közzétették, és most a bizottsági, majd miniszteri döntést követően, ha nyer, szintén így fognak tenni, „betartjuk a törvényeket”.
