A politikailag kicsit is érzékeny tartalmat szoros kontroll alatt tartja és az aktuális kormányzati álláspontnak megfelelően alakítja a közmédia vezetősége – többek között ez is kiderül abból a Direkt36 birtokába jutott dokumentumcsomagból, amely az MTI kiterjedt belső levelezését és ki nem adott híreinek tucatjait tartalmazza.
Mint kifejtették, vannak egyeztetésköteles és tiltott témák. Sok elkészült hír megy a kukába – az MTI-ben ezt úgy mondják, hogy az anyag „elesett” vagy „elvérzett”. A 2018-as választások óta keletkezett dokumentumok azt mutatják, hogy a rendszer kulcsfigurái a három, úgynevezett teljes kiadásért felelős vezető szerkesztő, akik egymást váltják ügyeleti rendszerben, valamint azok a felsővezetők, akikkel ők rendszeres kapcsolatban állnak: a házon belül Pitbull néven emlegetett Németh Zsolt, az M1 csatornaigazgatója, vagy például Bende Balázs hírterületi vezető szerkesztő.
Az oknyomozó portál információi szerint például a koronavírussal kapcsolatos hírek már nagyon korán szoros ellenőrzés alá kerültek. Erre utal, hogy már március 4-én – az első Magyarországon igazolt fertőzés után pár nappal – megérkezett a körlevél az MTI levelezőlistáira: „minden koronavírusos hírt a főcső fejére, lécci”. Ez azt jelentette, hogy az ügyeletes vezető szerkesztőnek kellett egyeztetésre küldeni a járvánnyal kapcsolatos híreket megjelenés előtt. A szabály az MTI működését ismerő forrásaink szerint a mai napig él.
Nem lehetett megjelentetni például, hogy a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítvány egymillió eurót ad Budapestnek a járvány elleni védekezésre, vagy hogy az Európai Gyógyszerügynökség etikai vizsgálatot indított a Szputnyik V vakcina ügyében. Például egy 2021 májusi hír, amely a Das Bild német lap hírét szemlézte arról, hogy elakadt a német Szputnyik V-beszerzés, mert az oroszoknak nehézségei adódtak a szállítással és a vakcina európai engedélyének megszerzésével. „Nem kell” – írta erről Németh Zsolt az ügyeletes vezető szerkesztőnek.
Emellett kötelező volt az MTI felső vezetésével egyeztetni a jogállamisági vitákkal, a gyermekvédelmi törvénnyel, a migrációval, egyházakkal kapcsolatos híreket, sokszor tilos volt a külföldi sajtó magyar kormányt bíráló cikkeit szemlézni, nem lehetett írni a magyar sajtószabadság egyre romló helyzetéről, emberi jogi szervezetekről, vagy éppen tilos volt a „szélsőjobboldali” jelző, az ellenzéki összefogás helyett „baloldalit” kellett írni.
