Az egészségügyi ellátórendszer megújításához szükséges javaslatokat terjeszt az Országgyűlés elé a kormány, mert „elkötelezett a betegellátás minden szintjének további javítása, valamint az orvosok és egészségügyi dolgozók további béremelése mellett” – közölte hétfőn este a már az egészségügyért is felelős Belügyminisztérium.
Mint írták, az egészségügyi dolgozók anyagi megbecsülése mellett a most javasolt intézkedések egyik fő célja, hogy a betegek mielőbbi ellátása, diagnosztizálása érdekében megerősítsék az alapellátást, és a háziorvosi ellátás az ország minden részén hasonlóan elérhető és színvonalasabb legyen. Ezt célozza az, hogy a települési önkormányzatok mellett az állam is nagyobb felelősséget vállal a háziorvosi praxisok szervezésében, az üres praxisok betöltésében, és a körzetek közötti egyenletesebb terhelésben. A háziorvosi ellátást az önkormányzatokkal együttműködve az Országos Kórház Főigazgatóság (OKFŐ) fogja szervezni.
Szerepel a javaslatban, hogy a kórházi ellátás színvonalának további javítása érdekében erősebb irányítói jogosítványokat kapnak a megyei kórházak a kórházi ellátás megszervezésében. Ennek eredményességét az indoklás szerint a koronavírus-járvány is igazolta. Egyúttal a városi kórházak is erősödnek, hiszen feladatot kapnak a háziorvosi ügyeleti ellátásban és a népegészségügyi szűrésekben. – Kórház nem fog megszűnni, nem zár be, a megyén belüli feladatmegosztás lesz sokkal hatékonyabb és a betegek szempontjából biztonságosabb – írták.
Ugyancsak a tervek között szerepel, hogy a jelenleg a kórházakban működő ápolási osztályok átkerülnek a szociális ellátórendszerbe, ahol ezentúl szakápolási központok keretein belül gondoskodnak a betegekről. A várható változások között van, hogy a védőnők a jövőben a helyi kórházak alkalmazottjai lesznek, megőrizve szakmai önállóságukat. – A kormány emellett megerősíti elkötelezettségét a várólisták mielőbbi csökkentése, azok átláthatóságának javítása, valamint a magyar lakosság egészségügyi állapotának megőrzése és a népbetegségek megelőzésének még hatékonyabb korai szűrési rendszerének kidolgozása iránt – írták.
A Belügyminisztérium azt is közölte, hogy a benyújtott javaslatok mellett változatlanul további orvosi béremelést tervez a kormány, így 2010-hez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege több mint négyszeresére nő jövőre. Felidézték, hogy 2010 óta több ütemben emelték az ápolók és az orvosok bérét. Az ápolók ma több mint a háromszorosát, a szakorvosok az öt- vagy akár kilencszeresét kapják alapbérként annak, mint a 2010-es kormányváltás előtt. – A mostani javaslat az egészségügyi szakdolgozók további béremelését előlegezi meg, valamint pótlékaikra, illetményen felüli juttatásaikra az eddigieknél átláthatóbb, egységesebb rendszer készül majd – írták.
A tárca szerint a magyar egészségügy 2010 óta jelentősen megerősödött. Az elfogadott költségvetés szerint egészségügyi célokra jövőre mintegy 2 670 milliárd forint áll rendelkezésre, ami több mint 1 470 milliárd forinttal több, mint a baloldali kormány 2010-es költségvetésének erre szánt összege. 2023-ban több mint 120 százalékkal fordít többet a kormány az egészségügy működésére, mint 2010-ben.
