Ellenzéki összefogás a demokráciacsúcsról: Szégyen, hogy Magyarország ma páriának számít

Ellenzéki összefogás a demokráciacsúcsról: Szégyen, hogy Magyarország ma páriának számít

Joe Biden amerikai elnök a demokráciáról általa kezdeményezett internetes csúcstalálkozón a washingtoni Fehér Ház kertjében álló Eisenhower kormányzati irodaházban lévő South Court előadóteremben 2021. december 9-én. (MTI/AP/Susan Walsh)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Márki-Zay Péter és a miniszterelnök-jelöltségét támogató ellenzéki pártok üdvözlik az amerikai elnök által összehívott demokráciacsúcsot, de szégyenletesnek tartják, hogy Magyarország ezen azért nem vehet részt, mert a nemzetközi közösség nem partnert, hanem a demokráciát fenyegető veszélyt lát az Orbán-kormányban – írják az ellenzéki összefogás résztvevői közös közleményükben.

A Joe Biden amerikai elnök által összehívott kétnapos online demokrácia-csúcstalálkozó csütörtökön kezdődött, az amerikai elnök többek között arról beszélt a konferencia megnyitóján, hogy „jelentős és nyugtalanító” kihívásokkal szembesül ma a világban a demokrácia, amely azonban képes a megújulásra és saját hibáinak kijavítására. – A demokrácia nem működik csak úgy, magától, azt minden nemzedéknek meg kell újítania – mutatott rá az amerikai elnök, megjegyezve, hogy ez most sürgős feladat, mert a világ rossz irányba halad e téren. Hangsúlyozta, hogy a demokráciát támogató nemzetközi közösségnek ki kell állnia azon értékek mellett, amelyek összekötik a tagjait, azaz a jogállamiság, a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság, a sajtószabadság és a vallásszabadság mellett.

Mint megírtuk, ez az a konferencia, amelyre Orbán Viktort nem hívták meg, ezért a magyar kormány megakadályozta, hogy az EU hivatalosan részt vehessen az eseményen. A Biden-adminisztráció egyébként számos olyan országot nem hívott meg a virtuális találkozóra, amelynek kormányzati politikáját már korábban is bírálta, Magyarországon kívül például Törökországot sem, illetve a közel-keleti térség egyik kulcsfontosságú állama, Egyiptom sem kapott meghívót. Jelen lehet ugyanakkor Lengyelország, amellyel szemben szintén számos kritikát fogalmazott meg a Fehér Ház.

Az ellenzék által ez alkalomból kiadott közös közlemény szerint az amerikai elnök azért nem hívta meg Magyarországot a demokráciacsúcsra, „mert a nemzetközi közösség nem partnert, hanem a demokráciát fenyegető veszélyt lát az Orbán-kormányban”. Mint írják, egyre több olyan ország van, ahol ugyan megtartják a demokrácia külsőségeit, mégis szisztematikusan rombolják a jogállamiságot, korlátozzák az alapvető szabadságjogokat, köztük a sajtószabadságot. – Ilyen ország Magyarország is – szögezik le.

Mint írják, a csúcstalálkozó résztvevői megvitatják a tekintélyelvű rendszerekkel szembeni hatékony fellépésnek, az emberi jogok védelmének és a korrupció visszaszorításának eszközeit. Az ellenzéki pártok indokoltnak és időszerűnek tartják a Demokrácia Csúcstalálkozót, álláspontjuk szerint „a világ demokráciainak és minden demokratának az a dolga, hogy felvegye a kesztyűt, kiálljon a történelem során a legjobbnak bizonyult politikai rendszer, a demokrácia megőrzése és terjesztése mellett”.

Ugyanakkor elutasítják „azt a téveszmét, hogy a liberális demokrácia modellje túlhaladott, hogy a jövő az emberi jogokat semmibe vevő tekintélyuralmi rendszereké”.

Nagyon erős üzenetnek tartják, hogy Biden elnök nem hívta meg Magyarország miniszterelnökét az eseményre. – A felelősséget hazánk ilyen szintű leminősítéséért a jogállami normákat és a demokratikus elveket szisztematikusan megsértő Orbán-kormány viseli – fogalmaznak. Hozzáteszik: „a mellőzés szégyenét azzal moshatjuk le hazánkról, ha a magyar választók támogatásával 2022 tavaszán, Márki-Zay Péter vezetésével leváltjuk az Orbán-rezsimet, és visszafordulunk az útról, amely az antidemokratikus, illiberális állam megszilárdulásához vezet”.